Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]
67 előtt meg van engedve a legféktelenebb nemi élet, midőn tehát számolni kell annak esetleges bekövetkezéseivel is: akkor azt mondani, hogy egy család békéjét bontanám meg, ha a feleség megtudná, hogy a férfi nemi életének egyik következése egy gyermek, a kit az apa magáénak elismerni és törvényesíteni köteles: ezt én, nem tehetek róla, nem tekinthetem egyébnek hypokrisisnél, a mely ily módon kicsinyes kényelmi, anyagi és érzelmi ürügyekkel akar kitérni egy ilyen nagy horderejű kérdés gyökeres megoldása elől. Különben el tudom képzelni a megoldásnak ezt a módját is, hogy az apa összes természetes és emberi kötelességeinek teljesítése mellett nem fogadja be h. k. sz. gyermekét a feleségével alapított családi körbe, — hiszen törvényes gyermekét sem köteles itt nevelni, — csak gondoskodjék róla úgy, mintha törvényes gyermeke lenne és ne tegye ki teljes közömbösséggel az erkölcsi és testi romlásnak s a társadalom megvetésének, szóval: ha nem keresünk ürügyet a megoldás kikerülésére, meg is fogjuk találni annak a ezélhoz vezető tisztességes útját. Befejezésül ismétlem, hogy azok a tapasztalatok, a melyeket az utolsó években eme kérdés körül tettem, nemcsak hogy nem ingattak meg, hanem megerősítettek abban a meggyőződésemben, hogy a problémának egyedüli igazságos és egyedüli erkölcsös megoldása — a legmagasabb, az absolut ethika szempontjából fölfogott erkölcs álláspontján — a kétféle születésű gyermeknek jogi egyenlősítése. 67 5*
