Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]
65 rendelkezésére, a mely a betegsegélyező pénztárakat arra kötelezi, hogy a szülést megelőzőleg és azt követőleg néhány hétre az anyának kifizessék a megfelelő járulékot és a gyermekágy költségeit. Ez az enyhítés legalább azokat, a kik a betegsegélyezési pénztár tagjai, némiképen kárpótolja a bíróságoknak szűkkeblű és semmi elfogadható érvvel meg nem okolt ítélkezéséért. De azoknak is, a kik félnek, hogy a tartásdíjnak és a szülés költségének méltányosabb megállapítása a nőket arra fogják indítani, hogy mennél több gyermeket hozzanak a világra házasságon kívül — mintha az a pár korona felérne az ilyen gyermek világrajöttével egybekötött fájdalmak, szenvedések, gondok és lemondások tömegével és egy a többség által erkölcstelennek hirdetett élet terhével — szolgáljon vigasztalásul az, hogy mennél jobban fokozzák a férfiak felelősségét, annál óvatosabbak és kíméletesebbek lesznek és csábításaiknak annál kevesebb lesz az áldozata. Még csak két megjegyzést kívánok tenni, t. teljes ülés, ama statisztikai adatok kapcsán, a melyeket a t. előadó úr felhozott és a melyek a magzatelhajtás és a gyermekülés eseteire vonatkoznak. Itt is rektifikálni bátorkodom az előadó úr egy tévedését abban a tekintetben, hogy nemcsak régebbi büntető törvényünk Ítélte meg enyhébben a gyermekülést, figyelemmel az anya szégyenére. Hiszen hatályos Btkv.-ünk 284. §-át és avval a megokol ássál alkották meg a gyermekülés sui generis delictumával, mert számbavették mindazokat a lelki szempontokat, a melyek az anyát a gyermek megszülését közvetlenül követően befolyásolhatják cselekményének elkövetésénél. A törvényhozás tehát honorálta a szégyen szempontját is. Itt azonban egy igen csodálatos jelenséggel állunk szemben. A törvényhozás t. i. nálunk is, másutt is, bünteti a magzatelhajtást, védi tehát az embryót, a házasságon kívül fogamzott embryót is; bünteti a gyermek- ölest; védi a megszületett gyermeket, bünteti a gyermekkitételt. bünteti természetesen a gyermek testi épsége ellen elkövetett minden néven nevezendő büntetendő cselekményt; védi a családi állást mint külön delictumot: csak az életben maradt ép, egészséges, tisztességes, házasságon kívül szüle- 292 ее D
