Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]
58 valamely fölfogás a házasságon kívül született gyermekkel szemben és miért nem az a házasságban születettel szemben — mondom, mindezt nem vagyok képes megérteni, még kevésbé átérezni, de, sajnos, ez a commnnis opunio és ennek következtében ezt alkalmazzák a bíróságok. Mindez természetesen a legnagyobb igazságtalanságra és embertelenségre vezet e kérdés keretében, mert ennek eredménye az, épen az anyának előbb említett alacsony társadalmi állásánál fogva, hogy ezeket a gyermekeket a törvényhozás és a bíróság valósággal kényszerítik arra, hogy teljes életükben megmaradjanak abba a szolgasorban, a melyben születtek; mesterségesen teszik lehetetlenné, hogy ezek kimeneküljenek abból a fertőből, a melybe hibájukon kívül, esetleg apjuk bűnéből belekerültek és így ugyanaz a társadalom, a mely mindenféle úton hirdeti a züllött gyermekek védelmét és megmentésük érdekében a parádés jótékonyság legleleményesebb eszközeit veszi igénybe, ilyen módon mesterségesen tenyészti a züllött gyermekek százezreit, a kikből azután a társadalom legveszedelmesebb elemei kerülnek ki, a kik nem tartozván senkinek sem hálával szerencsétlen életükért, a legnagyobb kíméletlenséggel támadnak meg és tesznek tönkre mindent, a mit állam és társadalom alapjaiként megalkotott. Hogy miért nem kell az apa társadalmi állását is figyelembe venni, midőn a gyermek tartásának megállapításáról van szó, ez ismét csak egyike az arra visszavezethető tényeknek, hogy a törvényeket épen csak a férfiak alkotják, és hogy a nőknek a törvények alkotásába semmiféle beleszólásuk nincs, a férfiak érdeke pedig mindenesetre az, hogy ők minél rövidebb ideig fizessék ezen tartási összeget, mert az uralkodó és szégyenletesnek mondható fölfogás az, a melyet a magy. Ptkv. tervezetének indokolása is kifejez, hogy t. i. a házasságon kívül született gyermek és az apja között a természetes vérségi kapcsolat ellenére is ez a vérségi összeköttetés oly laza, hogy a legnagyobb igazságtalanság volna a férfit éltefogytáig terhelni e gyermekek tartásával. Azt a primitiv elvet, hogy mindenki felelős fényeinek következményeiért, épen csak ennél az egy kérdésnél nem akarja elfogadni semmiféle törvényhozás, holott azt hiszem, hogy a 58
