Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)

Halász Zoltán: A szemérem elleni bűncselekményekről különös tekintettel az erőszakos nemi közösülésre és a természet elleni fajtalanságra [296., 1909]

28 tendo. Az arrimar igét használja a döntvény, a mi eredetileg csak közelvivést jelent, semmiesetre sem egyesítést s külön hozzáteszi, ha semmiféle sérülés nem okoztatott. Tehát a contrario láthatjuk, hogy a spanyol gyakorlat a bevégzettség stádiumát messzebbre tolja ki, mint a magyar. Hasonló­képen jár el a hollandi, btk. is, a melyben szintén nincs a természet elleni fajtalanság poenalizálva. Az erőszakos nemi közösülést szintén csak nő ellen mondja elkövethetőnek a 24Б. §., de a 246. §. már a demand» kitétellel mindkét neműt védi az egyéb természetű erőszakos támadások ellen. Sajnos, hogy a rendelkezésemre álló idő nem engedi meg, hogy a spanyol, olasz és a holland gyakorlat megoldásait itt részletesebben ismertessem s párhuzamot vonjak a mi gyakorlatunkkal, említett munkámban ezen joggyakorlatokat részletesen feldolgoztam. Nézetem szerint az olasz btk. álláspontja a leghelye­sebb, mert levonja a végső konzekventiát. Ha belátjuk vala­minek igazságos voltát, akkor meg kell adni arra nézve a sanctiót büntetőjogi téren is. Ha védendőnek tartjuk a férfit az erőszakos nemi támadások ellen, akkor védjük a megfelelő fejezetekben véges-végig, úgy mint azt a heterosexualis cselek­ményekre nézve is a legprsegnansabban megteszi az olasz codex. A germán jogokban mindenütt kifejezetten csak a nő­személy védelmét találjuk. A kérdésnek ilyen oldalról való megvilágítása talán mi előttünk, a kikben már inveteráltak bizonyos fogalmak, sajátszerűnek tűnik föl. Azt mondjuk magunkban, hogy nagyon szép, ha Hollandia, Portugália, Spanyolország és egyéb államok kivetik btk-ükből ezen cse­lekményeket és ennek megfelelőleg átalakítják az egyes többi szemérem elleni bűncselekményeket, de mi megszoktuk, hogy XIV. fejezetünk a nőt védi. Annak egy főczélja a nő nemi moráljának megvédése és ezen határon túl nem szükséges menni. Ne gondoljuk azonban, hogy az olasz btk. álláspontja is elég radicalisnak tűnt fel mindenki szemében. Voltak a kik még e határon is túl akartak menni s a nőnek nem akar­tak akkora védelmet sem nyújtani, mint a férfinak. Ezen az olasz irodalomban támadt ellenáramlatnak meglehetősen sok 40S

Next

/
Thumbnails
Contents