Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Halász Zoltán: A szemérem elleni bűncselekményekről különös tekintettel az erőszakos nemi közösülésre és a természet elleni fajtalanságra [296., 1909]
8 azzal a definitióval, amely e fogalom meghatározásának hosszú időkre terjedő történeti fejlődésének végeredménye- kép előállott, hogy delictum mindaz, amihez a mindenkori tételes jog a büntetés jogkövetkezményét fűzi. A mivel nem mondunk egyebet, mint ismételjük a büntetőcodexek bevezető rendelkezéseiben található ama tételt, hogy senkisem büntethető olyan cselekményért, amelyre a törvény elkövetése előtt büntetést nem állapított meg. Azt pedig mondanom sem kell, hogy az efajta rendelkezés nem definitio akar lenni, hanem inkább egy közjogi garantia, mely az állampolgárok személyes szabadságának egyik leghatékonyabb biztosítékát képezi. A szemérem elleni bűncselekményekről Írott munkámban a bűncselekmény fogalmi meghatározása, illetve a lényeges elemek részletes kidomborítása foglaltatik és e helyütt csak hivatkozom az ott foglalt fejtegetések végeredményére, mely szerint a fogalom lényeges ismérve a jogtalanság, mely fogalom szemben az államhatalom objectiv jogszabályalko- tási képességével, objectiv ismérvek szerint kell, hogy kialakuljon. Ezen megállapításra azért volt szükség, mert mindnyájan érezzük és tudjuk, hogy a mai meghatározások, melyek a bűncselekmény lényegét a hozzáfűzött büntetésben keresik, semmit sem mondanak, és igen helyesen mondta Hopfner Einheit und Mehrheit des Verbrechens czímű munkájában, hogy olyan ez, mint hogy ha azt mondanók, hogy a ház definitiójának essentiális alkateleme, hogy az vörös, vagy hogy udvara van. Egy bizonyos ház azonban lehet vörös is, udvara is lehet, ez azonban a ház fogalmához nem tartozik, egyszerűen a ház fogalma ezen két ismérvvel közelebbről determináltatik s általa egy bizonyos vörös ház, vagy udvarral biró ház fogalma construáltatik. És tényleg így állunk a bűncselekmény fogalmával is. A definitiok egyszerűen oda vezetnek, hogy megkülönböztethetünk bünteté- ses bűncselekményeket és büntetés nélkülieket. Nem segít a hibán az sem, ha a büntetés jogkövetkezményének lehetőségét vesszük fel ismérvül, mint bizonyos cselekmények bün- cselekménynyé determináló magyarázatát, vagyis úgy állítjuk oda a kérdést, hogy a jogkövetkezmény beállása in concreto nem kívántatik meg. 388
