Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Fischer Ignácz: A homosexualitás és annak forensikus méltatása [295., 1909]
31 A ki egyszer — a saját mérlegelése alapján — a fölös magzatjától szabadulni akar, azt semmiféle törvény sem akadályozza meg, sőt még a titokban végzett mesterséges elvetélésekkel járó gyakori halálozás esete sem riasztja vissza azokat, annál kevésbé tartja vissza a homosexualist a neki jogosan dukáló nemi kielégítéstől ‘az ő reá nézve igazságtalan s jogtalan rendelkezés. Legnagyobb hátránya ezen paragrafusnak, hogy a zsarolásnak nagy tért nyit. Az bizonyos, hogy csak csekély számban kerül az nyilvánosságra, talán nem is annyira azon ominosus paragrafustól való félelem miatt, mint inkább, hogy az illető egyén legbelsőbb ügyei, cselekedetei s érzései a nyilvánosság elé ne hozassanak s ott pertractáltassanak. Nincs elég nagy áldozat, melyet az ily váddal illetett egyén meg ne hozna, hogy csak a tárgyalással járó izgalmakat s a még mindig helytelen s igazságtalan közfelfogás folytán fennálló közmegvetést elkerülhesse. Hány homosexua- lis egyén áldozza fel egész vagyonát, hogy az ilynemű vádtól szabadulhasson, mások a következményektől való félelem következtében, melyet egy hosszú időn át tartó belső lelki harcz előz meg, az öngyilkossághoz folyamodnak, mert más megoldást nem találnak. Mily igazságtalan velük szemben az emberiség, hisz a természettől beoltott érzet következtében nem is járhatnak máskép el, az egyént legerősebben uraló ösztönnek ők is kielégítést keresnek, nekik is joguk van az életben előforduló sok kellemetlenség s fáradozás mellett némi élvezetre szert tenni. Jellemtelen s elzüllött egyének kenyérkereséti forrásának tekintik ezen szerencsétlenek zsarolását, kinek alkalma volt ily perek tárgyalásánál jelen lenni, vagy ki figyelemmel követte az ilynemű törvényszéki eseteket, láthatta s tapasztalhatta, hogy csak az inferioris osztályból kerültek ki a chanteurok, kik a legnagyobb ravaszsággal s hunczutság- gal férkőztek az illető áldozatok közelébe, kik tudatosan használták ki egoisticus czéljaikra ezen törvénynek intézkedéseit. Ezen törvény akaratlanul is bűnös s aljas cselekedeteknek kútforrása. Gazembereknek tért nyit, a jogos érzet leple alatt alávaló üzelmekre. Akárhány ártatlant is 375
