Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]
37 gyermek és annak anyja ellen. Sőt e pert a vélelmezett atya örökösei is megindíthatják, ha amaz a gyermek születésének törvénytelenségéről nem birt tudomással vagy a törvényesség megtámadására szükséges lépések megtételében gátolva volt. A per sikerrel jár, ha bizonyíttatik, hogy a gyermek fogamzása idejében a házasfelek nem érintkezhettek. Tudományos szempontból a «törvénytelen» gyermekek csoportjába kellene sorolni azon gyermekeket is, a kik a házasság fennállása alatt, de nem a férjtől származtak, tör- vénytelenítésük azonban elmarad. Azt hiszem, elég tekintélyes számról lenne szó, no de rendszerint nincs a gyermekek érdeke ellen, ha «törvényesek» maradhatnak. Ide tartoznak természetesen azon gyermekek is, kik a házasság megkötése előtt fogantattak, de csak a házasság fennállása alatt születtek. Mayr1 idézi Schneider vizsgálatait 10‘414 drezdai törvényes elsőszülött tekintetében, minek alapján következteti, hogy az összes törvényes elsőszülötteknek mintegy 40%-a házasság előtt fogantatott. A házasságok igen nagy része csak a teherbeejtés felismerése után, legtöbbször közvetlenül a szülés előtt köttetett meg. Az anyák Уз-а az u. n. 4-rend körébe tartozott. Viszont apasztják a «törvénytelen» gyermekek számát azon gyermekek, a kik örökbefogadtatnak vagy (a szülők utólagos házassága, illetve királyi kegyelem által) törvénye- síttetnek. Míg a törvénytelenítés felől statisztikai adatot nem találtam, a törvényesítés statisztikai adatait többen kimerítően dolgozták fel. Ezen írók2 megállapították, hogy az összes torvényesítéseknek majdnem a fele a gyermek 0—2. életévére esik, az első évre eső törvényesítések legtöbbje a gyermek 2—3 hónapos korában fordul elő, a 2. életévtől kezdve a törvényesítések száma fogy, kivétetik a 6—7. év, mint a tan1 Mayr; Statistik und Gesellschaftslehre II. kötet, 199. 1. 2 M. Érti: Uneheliche Geburt und Legitimation, Stat. Monatschr. XIII. Wien, 1887. — H. Neumann. Die unehelichen Kinder in Berlin. 18.1. Böckh. Legitimationstafel im Stat. Jahrb. der Stadt Berlin, 1888. (für 1885.) 41. 1. 37
