Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szterényi József: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. I. Füzet. A munkaviszony általános feltételeit szabályozó szerződés [294., 1909]
58 Ezek a tervezetnek se nem helyes, se nem okos, se nem gyakorlati, se nem őszinte rendelkezései. Ilyen rendelkezésekkel collectiv szerződést szabályozni még akkor sem lehet, ha a szabályozás kívánatos volna, vagy hogyha a szabályozás a mai jog alapján lehetséges volna. A mikor az efféle törvényi vagy szándékolt rendelkezéseket olvasom, minduntalan elém tolakodik az a factum, hogy a kik Magyarországon uralkodnak, semmi áron nem akarnak tudomást venni arról az igen simplex tényről, hogy Magyarországon 1868 óta kötelező népiskola van. A világért sem kivannak tudomást nyerni arról a factumról, hogy Magyarországon ilyen törvénytervezeteket a munkásoknak beadni, ilyen törvénytervezetekkel az ipari munkásságnak erejét megtörni nem lehet. Ne méltóztassék rossz néven venni, ha elmondok egy igen érdekes, apró kis dolgot. Feljön hozzám a napokban egy konflis kocsis; ott van a standja a lakásom mellett. Azt mondja: «Hallottam, hogy az ügyvéd úrnak sok könyve van, tessék nekem kölcsön adni egy pár napra Mengernek «Neue Staatslehre»-jét». Nem tudom, hogy a magyar parlamentnek hány tagja van, a ki tudomással bir arról, hogy Mengernek ilyen írása van, de a konflis kocsis feljött hozzám és kölcsön kérte; láttam, kogy a bakon olvasta és pár nap múlva híven visszaadta. Nem mondom, hogy a magyar munkásvilág csupa ilyen elemekből áll, de tenger sok van közötte ilyen konflis kocsis, a ki a Menger «Staats- lehre»-jét olvassa. Azoknak a mai magyar munkásságnak az efféle ravasz kis paragrafusokat beadni nem lehet. Mi lesz ha ezekből a szakaszokból törvény válik ? Megmarad minden a régiben. A törvényben lesznek képtelen, életre nem való szakaszok, az élet pedig haladni fog a maga útján, a szakaszok félretételével, azok megkerülésével. Kötni fog collectiv szerződéseket az értelmes munkaadó a munkás- szervezettel, de a szerződésnek első pontjában nem az lesz, a mi ma, hogy a munkaidő tart innen eddig, hanem az lesz a szerződésnek első szakasza, hogy ehhez a szerződéshez pedig az 1909. évi nem tudom hányadik törvényczikknek semmi köze sincs. Meg fog maradni a mai dupliczitás, a mikor ma is van ipartörvényünk, a melyet értelmeznek így vagy 236
