Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szterényi József: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. I. Füzet. A munkaviszony általános feltételeit szabályozó szerződés [294., 1909]
49 magánjogi hatályt, nem complimentumot csinál a jövendő előtt, hanem egy kis ravaszságot akar művelni és a collectiv szerződések szabályozása útján akar hozzájutni a munkásszervezetek pénzéhez, kártérítés czimén. Az előttünk levő tervezet 711. §-a ezt igen naiv módon, őszintén kimondja, megállapítván, hogy «ha a munka általános föltételei iránt kötött szerződést az egyik fél vagy az egyik félhez tartozó szerződő társ vagy valamely ahhoz utólag csatlakozott személy megszegi, jogában áll a másik félnek a szerződés teljesítését és a teljesítés elmulasztásából származó kárnak megtérítését követelni, vagy pedig a kártérítés megkövetelése mellett a szerződéstől elállani.» Ezt azután nagyon részletesen kifejti a 715. §. Köt a vasmunkások szövetsége collectiv szerződést, a melyet egy tag megszeg, — mert hiszen elvégre mindig akadhat egy ilyen tag és ha nem akad, lehet szerezni egy ilyen tagot — és akkor én ráteszem a kezemet, mint munkaadó a vasmunkások szövetségének vagyonára kártérítés követelése czimén. Ennyit jelent a gyakorlati életben a magánjogi hatály és ennek folytán még egyszer kifejezem csodálkozásomat azon, hogy a collectiv szerződést törvényben akarják szabályozni. Mély tisztelettel kérdezem: hát igazán azt hiszi manapság valaki, hogy akad munkásság, amely ilyen tervezet mellett collektiv szerződésbe belemegy ? Azt hiszi-e valaki, hogy akad majd munkásság, a mely kiteszi a maga keservesen összeszerzett vagyonát, a maga sztrájk- czéljaira, a maga élet-szinvonalának emelésére összeszedett filléreit annak, hogy X vagy Y munkaadó ilyen vagy amolyan módon összeállóit vagy szerzett szerződésszegők segélyével azt tőle elszedje ? Azt hiszem, hogy e teremben nem akad senki, a ki a munkásszervezeteket ennyire bárgyúak- nak fogja találni, s ennek következtében megint csak oda jutunk, hogy az úgynevezett magánjogi hatály nem ide való. A magánjogi hatálynak tényleg első feltétele az anyagi, pénzbeli kártérítés. Minthogy pedig itt az anyagi pénzbeli kártérítést — talán lehet jogilag megconstruálni, de a gyakorlatban megkapni semmiesetre sem lehet — annálfogva magánjogi hatályról collectiv szerződéssel kapcsolatban — 294 ш 4
