Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szterényi József: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. I. Füzet. A munkaviszony általános feltételeit szabályozó szerződés [294., 1909]
41 végrehajtása a collectiv szerződést veszélyeztette volna. Az ítélet végrehajtása előtt a munkásság az ítéletet megelőző helyzetet visszaállította és ennek következtében az ítélet végrehajthatóvá már nem vált. Ezek a gyakorlati életből vett példák mutatják, hogy nem szabad rideg formákhoz ragaszkodni és az új törvénynek végrehajthatókká kell tenni azoknak a választott bíróságoknak az ítéleteit, a mely választott bíróságokat az egyes ipari munkások és az egyes iparágak munkáltatói magukra nézve legjobbaknak tartanak, bármiként legyenek is a bíróságok összealkotva. Ez sokkal helyesebb lesz, mint hogy ha a polgári perrendtartás értelmében alakított választott bíróságra fogjuk bízni a kollektiv szerződésekből eredő jogviták eldöntését. Yégre még egy megjegyzésem volna, mely megfontolást érdemel. A tervezet 404. §-ának intézkedése szerint a kollektiv szerződésnek azok a határozmányai, melyek a munkarend kötelező tartalmát érintik, a munkarendbe felveendők. A 713. § szerint, ha a szerződés a munkarenddel ellenkezik, akkor a kollektiv szerződés alkalmazandó, de ha a munkarendnek a munkabérre és a munkaidőre vonatkozó intézkedései a munkásra nézve kedvezőbbek a kollektiv szerződés rendelkezésénél, akkor a munkarend alkalmazandó. Az egész törvénytervezeten végigvonul a paritásos elbánás és ebben az esetben mégis a túlzott munkásvédelem jut érvényre. Azt hiszem, hogy a munkásokat védeni szándékozó intézkedése a törvénytervezetnek a munkások szempontjából sem helyes és meg vagyok győződve arról, hogy maguk a munkások fognak ez ellen felszólalni. Az a munkaadó, a ki kollektív szerződést köt, arra fog igyekezni, hogy munkarendjét a 404. § szerint a szerződésnek megfelelőleg megváltoztassa, mert ha ezt elmulasztja, esetleg rosszabb munka- feltételei lesznek, mint annak a társának, a ki ugyanolyan kollektiv szerződést kötött és munkarendjét a kollektiv szerződés értelmében módosította. Ezek azok a megjegyzések, a melyeket a gyakorlati élet szempontjából a törvénytervezetre nézve előadni szerencsém volt. 219
