Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]
21 Ezen bírói felfogásból a gyermekre nézve különböző súlyos hátrányok származnak. Az anya, tudva azt, hogy csupán a gyermek 12. évéig számíthat tartásdíjra, törekszik arra, hogy gyermekét hajlamaira és képességeire való minden tekintet nélkül, oly életpályára adja, mely lehető gyorsan juttat a gyermeknek kenyeret. Mellékes az, hogy a pálya állandó kenyeret nyujt-e, a fő az, hogy «most», hogy hamar jusson a számára «valami». A gyermek ilykép legfeljebb az elemi oktatásban részesül és nyomban kidobatik az élet árjába. így keletkeznek a kisiklott existentiák. Ha az anya előre tudná, hogy addig jár a tartásdíj, míg a keresetképesség igazán bekövetkezik, gondosabb nevelésben, a gyermek hajlamainak megfelelőbb ki- képeztetésben részesíthetné azt és így több jogos kilátásunk lenne arra, hogy belőle a társadalomnak hasznothajtó tagja leend. A keresetképesség a 12. életévvel nem következik be, sőt tulajdonképen addig ki is van zárva. Az 1884. évi 17. t.-cz. 60. §-a értelmében 12 éven aluli gyeimekek tanonczokul rendszerint fel nem vehetők. U. a. tv. 115. §. értelmében 10 éven aluli gyermekek épen nem, 10—12 évesek csak cautelák mellett alkalmazhatók gyári munkára. Az új ipartörvény előadói tervezete (260. §.) szerint iparos (kereskedő) tanuló csak a betöltött 12. év után alkalmazható, sőt a kereskedelemügyi miniszter bizonyos iparágakban a tanulók alkalmazását magasabb életkorhoz is kötheti. A 443 - 447. §§. további oltalmat nyujtnak. Az állami gyermekmenhelyek kötelékében elhelyezett gyermek — gyermekvéd. szab. 39. §. szerint — 12 éves koráig kereset czéljából munkával egyáltalán nem foglalkoztatandó. A 12—15 év közt pedig csak annyiban, a mennyiben ez kiképeztetésére szükséges. A 64.414 905. sz. b. m. rend. az id. szakaszt még precisebben írta körül; e szerint «mindaddig, míg a’gyermek a menhely kötelékébe tartozik, nem tekinthető munkásnak, a ki keze munkájával keresi kenyerét és az iparosokhoz való kihelyezése sem tekinthető egyébnek, mint azon nevelőszülőkhöz való elhelyezésének, a hol a gyermek jövő kenyérkereső pályára a kellő oktatásban részesül.» »i
