Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szterényi József: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. I. Füzet. A munkaviszony általános feltételeit szabályozó szerződés [294., 1909]
24 sokat vitatott rendelkezés is, hogy az egyesület az általa kötött szerződésből kifolyólag tagjai ellen támasztott pénzbeli követelésért egyetemlegesen szavatol, a felek megfelelő kikötéssel az egyesület szavatosságát a tagjai ellen támasztott pénzbeli követelésért tehát ki is zárhatják. A szövegezésből kitünőleg kényszerítő és ellenkező kikötéssel nem módosítható ellenben az a szabály, hogy az egyesület részére Ígért kötelezettség teljesítését csak maga az egyesület követelheti, magától értetődvén, hogy az egyesület által vállalt kötelezettség teljesítésért is csak az egyesület szavatolhat, a mint természetes is, hogy egy tag sem és csak maga az egyesület vonható felelősségre például azért, hogy ez, vállalt kötelezettsége ellenére, szerződésszegő tagjait segélyezi. A szövegezésből kitünőleg kényszerítő joghatályú továbbá az a rendelkezés is, mely szerint a szerződéstől való elállás jogát csak az egyesület gyakorolhatja és az csak az egyesülettel, ellenben annak egyes tagjaival szemben nem gyakorolható. Csak még egy oly rendelkezésre kell rámutatnom, melyet a tervezet tisztán az egyesületek által kötött kollektiv szerződés tekintetében állapít meg. A 727. §. szerint ugyanis: «A kereskedelemügyi minister a munkaadó és munkásegyesületek által egymás között a munka általános feltételeinek szabályozása iránt kötött szerződéseknek azok részéről való megszegését, a kikre e szerződéseknek kötelező hatályuk van, az illető szerződő egyesületek kívánságára rendeleti utón kihágásnak minősítheti és ezek megtartására megfelelő pénz- büntetéseket állapíthat meg.» Különösnek látszhatik ez a rendelkezés : büntető sanctiónak mepállapítása a magánjogi szerződések megszegésével szemben ! Ha figyelembe vesszük azonban, hogy e sanctiónak megállapítását az egymással szerződő egyesületek csak együttesen, illetőleg csak akkor kérhetik, ha azt mind a két fél érdekében állónak tartja, hogy továbbá ez a sanctió az egyesület oly renitens tagjaival szemben is alkalmazható, kiknek magánjogi szavatossága sem a másik féllel, sem saját ő érette szavatoló egyesületével szemben nem nyújt elég biztosítékot, ha figyelembe veszszük végül, hogy a mai ipartörvényünk 140-ik §-a által már adott prsecedens- nek lényeges korrektúrája gyanánt jelentkezik ez a rendel202
