Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szterényi József: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. I. Füzet. A munkaviszony általános feltételeit szabályozó szerződés [294., 1909]
(1908. deczember hó 12.) Szterényi József államtitkár: Tisztelt Uraim! A ipartörvény tervezetének úgy gazdasági, mint jogi szempontból legérdekesebb és legtöbbet vitatott rendelkezései közé tartoznak a kollektiv szerződésekről szóló rendelkezések. Ez természetes is, mert a gazdasági életben a kollektiv szerződések jelentősége mindinkább emelkedik, és ennek természetes folyományakép az összes államok törvényhozása mindinkább ráirányítja figyelmét a modern gazdasági élet által adott erre a jogviszonyra. Az első kérdés, a mely itt felmerül az, czélszerű és szük- séges-e a szerződések e nemének szabályozása? Más kérdés az, hogy e szabályozásnak az ipartörvényben, a polgári törvénykönyvben, vagy egészen külön törvényben van-e helye ? Az elméleti kiindulási pont e tekintetben többféle lehet. Isme-! retes, hogy vannak álláspontok, melyek szerint az ipar békés fejlődésének jövője csak az ily szerződések minél nagyobb elterjedésében található. Ezzel szemben mások féltik az ipart a kollektiv szerződésektől. Az elméleti vitát eldönti maga a gyakorlati élet. Ez azt mutatja, hogy ha a kollektiv szerződéseket a gazdasági élet mai viszonyai közt és hozzátehetjük, az ide vonatkozó tudományos kutatások mai helyzetében az ipari béke panacseájának tekinteni nem is lehet, viszont nem lehet tagadni azoknak számokban kifejezhető rohamos terjedését, azoknak bevonulását oly iparágakba is, melyek struktúrájukra való hivatkozással a munkaviszony szabályozását ily szerződések által magukra nézve károsaknak jelentették ki; és nem lehet tagadni azt sem, hogy az ily szerződések azokban az iparágakban, melyekben czélszerüségük tudatában alkalmazzák azokat, a munkaviszonyra, az illető iparág nyugodt fejlődésére jó hatással vannak. A gyakorlati élet azt mutatja, hogy kisipar és nagyipar egyaránt alkalmas talaja a kollektiv szerződések érvényesülésének. 181 1*