Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Stein Fülöp: Adatok a tényállás psychologiai diagnózisához [293., 1909]
67 az áruló associatiókat akarata ellenére, mintegy kényszerűen nyilvánította. Ilyenek a blicczelés (Zechprellerei) deliktumánál Zeche (fizetés) — bezahlen, bezahlen muss man (fizetni kell); továbbá bezahlen (fizetni) — vergessen (elfelejteni); az ablakon át elkövetett lopásnál einst,eigen (bemászni) — zum Fenster (az ablakon); a II. kísérlet ellenőrzőjénél Gewalt (erőszak) — an einem Mädchen (leányon) stb., stb. Találunk ezenkívül a kísérletekben kevésbbé prsegnans, de mégis tartalmilag áruló vonatkoztatásokat és látjuk, hogy ritkán ugyan, de előfordul, hogy a kísérleti személy nem képes erősen indulattelt, áruló associatióit elnyomni, sőt megesik az is, hogy a tettes az önárulást észre sem vette. A legtöbb esetben sikerül az első, áruló reakció elterelése, a mikor is fellépnek a komplexumnak egyéb jellegzetes tünetei. Első sorban az «értelmetlen» reakciók. Ezen kifejezés értelmetlen reakció helytelen és helyébe «közvetett» reakció teendő, a mennyiben ilyenkor az analysis segítségével a hivószó és az «értelmetlen» reakció közötti összefüggést ki lehet mutatni. Legnagyobb részt öntudatlan reakciók egész sorozatáról van szó, melyek ezen összefüggést illusztrálják és melyeket az analysis napfényre hoz. Nem ritkán előfordul az is, hogy a kísérleti egyén egy az előző hivószóhoz fűzött associátióval palástolja az áruló reakciót. Az úgynevezett «értelmetlen» reakciók értékelése csak befejezett analysis után lehetséges, mert csak az analysis mutathatja ki, vájjon komplexum és esetleg mely komplexum kon- stellálja az egész associátiós sorozatot, mely a hivószótól az értelmetlen reakcióhoz vezet. Az analysis, a már említett Freud-iéle psychoanalysis- ről van szó — véleményem szerint a kísérletben nélkülözhetetlen. A psychoanalysis, mely ellen több oldalról, különösen Stem és Krauss részéről merültek fel ellenvetések, tagadhatatlanul a nem gyakorlott részére nehezen kezelhető, sőt nem ritkán veszélyes eszköz. Ki azonban behatol Freud elveibe, kit nem tántorítanak el a kezdet nehézségei, ki első sorban törekedni fog önönmagát analysálni, hogy mások analy- sálásánál saját komplexumait kikapcsolhassa, az tapasztalni fogja, hogy az egész módszer, különösen az associátiós kisér5* 167