Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]
Ifi tartási kötelezettségét az Indokolás szerint a rokoni eltartás kötelezettségétől függetlenül szabályozza, mert a természetes gyermek eltartási kötelezettsége nem annyira családjogi természetű, hanem inkább kötelmi életjáradék alakjában jelentkezik, A gyermek eltartási kötelezettsége személyes, önálló természetű és nem az anya jogán alapul. Csak akkor, ha a gyermek ebből a járadékból el nem tartható és csak annyiban, a mennyiben az eltartása ki nem kerül, követelhető az eltartás az anyától, illetőleg az anyai rokonoktól. Az optkv. 166. §. szerint tartás a szülőktől követelhető, a joggyakorlat a szülők közti sorrendet illetőleg egyezik a magyar gyakorlat és a T. álláspontjával. A német ptkv. 1708. §. tartásra az apát kötelezi. Csak az apa ellen van a gyermeknek igénye, az apa rokonai, tehát az apai nagyapa sincs kötelezve. Az 1709. §. az anyát is kötelezi, de kötelezettségét az apáé megelőzi, az apa tekintet nélkül a gyermek anyjának, vagy anyai rokonainak vagyoni helyzetére, első sorban felel a tartásért. Ha a természetes apa az ő házasságon kívül született gyermekén kívül még más személyeket (pl. saját törvényes gyermekeit is) tartani köteles, de mindeme kötelezettségeit nem teljesítheti, az esetben a házasságon kívül született gyermek dr. Planck szerint* tartásdíjára nézve akként léphet fel a természetes apa ellen, mint bármely más hitelező, azon igényét más tartásra jogosult rokonokra való tekintet nélkül érvényesítheti, mert az 1708. §. (1. bek.) alapuló igény az atya vagyoni helyzetétől teljesen független. Az 1712. §. szerint az igény az apa halálával sem szűnik meg, még tikkor sem, ha az apa a gyermek születése előtt meghalt. Az apa örököse végkielégítésül annyit adhat a gyermeknek, a mennyire törvényes osztályrésze rúgna, ha törvényes gyermek lett volna. Ha több házasságon kívül született gyermek van, a végkielégítés úgy számítandó ki, mintha valamennyi törvényes gyermek lenne. Az örökös csak akként szavatol, mint más hagyatéki teherért. A schweizi ptkv. 307. és 322. §§. szerint a tartás az * Bürg. Gesetzbuch, erläutert von dr. Planck, 1. und. 2. Aufl. 4. kötet 4H4. 1. 16
