Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]
13 iktatva. A nagykorú anyát a törvényes képviselet joga megilleti, ettől a 179. §. segítségével meg nem fosztható. Azt hiszem azonban, hogy a jelzett czél érdekében átmenetileg igénybevehetjük e szakasz beneficiumát. Különben ennek érdekében még egyéb fontos szempontokat is kívánok kiemelni. Abból, ha az anya actoratusát ismerjük el, sok baj származik. Az anya, még ha perre szánja is magát, gyenge azon férfivel szemben, ki gyermekének atyja. A per során a gyermek érdeke háttérbe szorul. Ha az anya hozzá is jut a tartási költséghez, abból a gyermek rendszerint vajmi kevés hasznot lát. A gyámhatósági beavatkozás ezen lényegesen segítene. Más bajok is vannak. Ha a gyermeket a menhely vagy valamely intézet tartja el, ennek nincs actoratusa, mit tehet ? Felhívja az anyát a perlésre, ez a felhívásnak eleget tesz, ha akar, nem tesz eleget, ha nem akar. Ha perel és a behajtott pénzt megtartja, rajta az meg nem vehető. Százezrek vesznek így el évenként, mely összeget gyermekvédelmi czélokra hasznosan lehetne felhasználni. Nem tudom, nem lehetne-e ily esetben az általam annak idején felvetett eszmét * érvényre juttatni, mely szerint a menhely vagy intézet a S. E. T. 22. §. alapján beavatkozási perrel léphetne fel. A gyermek érdekét kell mindenek felett képviselni. Miután a felvetett kérdésben a gyermek érdeke anyjának érdekeivel rendszerint ellentétes, a megoldást a vázolt módozat általános elfogadásában találtam. 2. Kit terhel a tartási kötelezettség? Az 1877. évi 20. t.-cz. 11. §-ának 2-ik bek. szerint erre nézve a fennálló jogszabályok érintetlenül hagyatnak. Ugyané §. 3-ik bek. szerint az anya addig is, míg a tartási és nevelési kötelezettségre nézve a bíróságok határoznak, a házasságon kívül született gyermeket tartani és neveltetni köteles. * Jogt. Közi. 1906. decz. 14. 428. 1. 13
