Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]
11 anyai nagyatyja tartotta el, az általa teljesített tartás egyen- értékét saját személyében a maga részére követelni jogosult. (Megbízás nélküli ügyvitel.) C. 901. szept. 20. I. G. 286. Kimondta a Curia az ellenkezőt is. Ha megbízás nélkül tartja a gyermeket, kereshetőségi jog a gondozót nem illeti, csak a község ellen, azon czímen, hogy eltartott a község illetősége alá tartozó oly gyermeket, kinek eltartásáról a község tartozott volna gondoskodni. C. 1902. jun. 20. 3. 786. Bp. I. 1899. máj. 10. G. 22. A T. 349. §. szerint az eltartás a gyermeket illeti; a 352. §. szerint arra az időre, mialatt a gyermeket más tartotta el, a tartást az atyától az követelheti, a ki a gyermeket addig eltartotta. Ha az anya lép fel ilyen czímen, a vélelem az, hogy a gyermeket addig ő tartotta el. Az Ind. szerint a 352. §. rendelkezései csak a nagyobb világosság kedvéért vétettek fel, a megbízás nélküli ügyvitel szabályai alkalmazhatók nem lennének, az alkalmazásnak ellentáll az 1687. §. 2. bekezdése. Az optkv. 166. §. szerint a tartási igény a gyermeket illeti,* a kit a gyám képvisel. A Nov. ezen mit sem váltó ztat. Ugyanezen álláspontot követi a német ptkv. 1707. §. A schwájczi ptkv. 307. §. szerint a tartási pert úgy az anya, mint a gyermek is megindíthatja. A tartásdíj (324. §.) a gyermeket illeti. Az egymásnak annyira ellentmondó álláspontok közül, melyeket joggyakorlatunk a felperesség kérdésében elfoglal, helyesnek azt tartom, hogy az eltartás iránti igény a gyermek személyes igénye, a férfit a tartási kötelezettség nem az anyával, hanem a gyermekkel szemben terheli, felperes* Mindazonáltal kimondta a Curia, hogy a házasságon kívül született gyermek anyja gyermeke tartásdíját saját személyében az optkv. területén is érvényesítheti. C. 900. márcz. 16. I. G. 27. A legcifrább bonyodalmak ott következnek be, hol ugyanazon bíróság mindkét törvényt, a magyart és az osztrákot tartozik alkalmazni, melyek közt e témát illetőleg annyi lényeges eltérés mutatkozik. 11
