Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Stein Fülöp: Adatok a tényállás psychologiai diagnózisához [293., 1909]
12 egyes különösen jellegzetes részeit neki megmutatta és megmagyarázta, sirni kezdett és bevallotta, hogy ő lopkodta el a kérdéses pénzt. Ezen kísérletek méltatásánál úgy psychiatrikus, mint kriminologikus szempontból elsősorban azon elvi ellenvetést hozták fel. hogy mindezen kísérleteknél — a Jung esetének kivételével — úgynevezett laboratóriumi kísérletekről volt szó, mesterséges vagy képzelt tényállással és fiktiv tettesekkel és hogy Jung esetében is beteg állt az orvosával szemben, de hogy a valódi tettesnek psychológiai viselkedése a vizsgálóbíróval szemben lényegesen más. Én tehát a zürichi klinikán valóságos tetteseknél eszközöltem kísérleteket annak megvizsgálására, vájjon a bűntény tényállása visszatükröződik-e a kísérletben, azaz vájjon az önkényesen választott kritikus hivó szók tényleg elég erősek arra, hogy a komplexumot felszínre hozzák. Kísérleteink sorozatát elmebeteg bűntevőkkel kezdtük, kik már hosszabb idő — évek óta — tartózkodtak az elmegyógyintézetben. Látni akartuk, vájjon a deliktum a hosszú idő után is és daczára annak, hogy a büntetéstől való félelem, mint az emotivitás oka már nem szerepelhet, vájjon a deliktum ilyenkor még elég indulattelt, hogy a kísérletben visszatükröződjék. Ebbéli kísérleteink példájául szolgáljon a következő eset: M. H. asszony 17. életéve óta ideges, 23 éves korában ment férjhez ; 1882-ben férjével együtt váltóhamisítás miatt egy évi fegyházra ítélték. Férje a fegyházban elhalt, míg ő maga büntetésének eltelte után mint házvezetőnő nyert alkalmazást. Mint ilyen mindenkivel összevész, színpadiasán viselkedik, majd goromba, majd térdein könyörög bocsánatért. Csekély összeszólalkozás folytán vízbe ugrik, mire elmegyógyintézetbe szállítják. 1899-ben luest aquirál. Zürichben és Münchenben a rendőrséggel gyűlik meg a baja és háromszor vétetik fel hysteriás jellegű izgalmakkal a müncheni közkórház elmebeteg osztályára. Elbocsátása után folytatja szédelgéseit, 1904-ben maga jelentkezik a rendőrségnél és üldöztetésről panaszkodik; hogy ezek előtt oltalmat nyerjen, az éjszakát egy templom gyóntatószékében töltötte. Elmegyógyintézetbe hozzák, hol azóta mint dementia prseeoxban szenvedő kezeltetik. Tényállás : A beteg váltóhamisítás miatt fegyházbüntetést állott ki. Munkaadóihoz minduntalan kéregető leveleket írt, melyben már 111
