Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)

Stein Fülöp: Adatok a tényállás psychologiai diagnózisához [293., 1909]

Az a kérdés tehát, vájjon minden kísérleti személy reak­cióit törvényszerűen és állandóan konstellálják-e a komple­xumok? Ép úgy, a mint nem létezik ember indulat nél­kül, ép úgy nincs senki, kinek komplexuma, vagy komple­xumai nem volnának és az emberek gondolkodását és cse­lekvését indulaiaik arányában, a komplexumok konstellálják. Ép úgy konstellálják a komplexumok az emberek associátióit is. Ez első hallásra merész állításnak látszik, mert hiszen az az általános vélemény, hogy mindenkinek akaratától függ, min­denkinek hatalmában van, komplexumának szavakban kifeje­zést adni, vagy nem adni és a kísérleti vagy megvizsgálandó egyének túlnyomó része egykedvűen, közömbös szavakkal fog reagálni, a nélkül, hogy valami eltitkolandó ügyre gondolna, mások pedig nem lesznek hajlandók válaszaikban oly képze­teknek kifejezést adni, melyet el akarnak titkolni, mert ez például reájuk nézve kompromittáló, vagy kívánatos, hogy a kérdést intéző ne tudja meg stb. Felmerül tehát az a kér­dés, vájjon ezekben az esetekben, a mikor a kísérleti egyén komplexumára nem gondol, azzal nem törődik, vagy épen- séggel komplexumát eltitkolni akarja, vájjon ezen esetekben is kifejezést nyer-e a komplexum valami módon az assoeiá- tiókban az illető egyén akarata nélkül, vagy éppen annak akarata ellenére. A zürichi psychiatrikus klinika érdeme, hogy ezen úgy psychológiai, mint különösen psycliopathológiai szempontból rendkívül fontos kérdés egyes részleteire némi fényt tudott deríteni. Az ezen klinikán különösen Jung által ez irányban végzett munkálatok eredményét a következőkben foglalhatjuk össze: Az associátió jellegének és értékének meghatározásánál elsősorban a reakció tartalma jöhet csak szóba. Nem szo­rul bővebb fejtegetésre, hogy egy associátió rendkívüli tar­talmából következtethetünk valamely fennálló komplexumra. Ha például egy egyetemi hallgató erre a szóra fizetni — vizsga szóval válaszol, akkor nem nehéz kitalálni, hogy az illető vizsga előtt áll, vagy hogy a szükséges vizsgadíj lefizetése körül nehézségei voltak. Ezt feltehetjük akkor is, a mikor az illető nem szolgál a szükséges felvilágosítással; a kísérleti

Next

/
Thumbnails
Contents