Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Szladits Károly: Az osztrák polgári törvénykönyv novella-javaslatáról [284., 1908]
Unger és iskolája annak bizonyításául, hogy az 1489. §. a kötelemszegésből eredő kárkövetelésekre nem terjed ki, főleg arra hivatkozik, hogy a kötelemből eredő kárigény jogilag teljesen egynemű a teljesítés követelésével, mely mellé vagy melynek helyébe az adós kötelemszegése folytán lép; ehhez képest szerintük az igény elévülési ideje sem módosulhat a teljesítési igénynek kártérítésre való átfordulásával. Figyelmen kívül hagyja azonban ez az iskola az optk.- nek azt az alapfelfogását, mely minden kártérítési követelést hasonneműnek tekint; a mely felfogást már az anyag külső elrendezése is kifejezésre juttatja, a mennyiben az optk.-nek a kártérítési és elégtételi jogról szóló XXX. fejezete a kártérítésre mindvégig közös szabályokat állít fel, tekintet nélkül a kárigény eredetére. Míg a pandektajog elmélete a kötelemszegést olybá tekinti, mint a mely a kötelem tartalmát csupán módosítja, átalakítja: addig az optk. a szerződésszegésre alapított kárkövetelést az eredeti kötelemtől különvált, önálló jognak fogja fel. Ez a természetjog álláspontja, melynek az optk. főelőadója, Zeiller tankönyvében is kifejezést adott,* s melyet az optk. 859. §-a, már a kötelmek felosztásában kétségtelen kifejezésre juttat. E constructio, mely szerint a kártérítés minden esetben egy előző, primasr, kötelezettségnek megsértéséből eredő másodlagos kötelezettség: rationalistikus szempontból a vétkes felelősség összes eseteire talál. E részben csakugyan semmi különbség sincs az absolut negatív jogok megsértése, pl. a tulajdonháborítás és egy negativ kötelem megszegése között. (Más kérdés, hogy jogszerkezeti egyszerüsbítés czéljából nem 58 * Zeiller D. natürliche Privatrecht (1819) 47—48., 110. §. és hozzá Pfaff Gutachten 28—29. 1. — Nálunk híven tükrözteti vissza e fel ogást Yirozsil Jus naturae privatum III. к. 149—161. §§., midőn bármely jog megsértéséből (laesio, injuria) uj jogokat eredtet, melyek részint kényszernélküliek (non-coactiva), részint kényszerítők (coactiva, violenta) ; az előbbiek közé tartozik a biztosítás joga (jus securitatis) és a kártérítés joga (jus indemnitatis) ; a kötelmi jog megsértése (l®sio juris, pactitii) e részben ugyanazon szempontok alá esik, mint a személyiségi jogoknak vagy a tulajdonjognak megsértése. 68
