Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)

Szladits Károly: Az osztrák polgári törvénykönyv novella-javaslatáról [284., 1908]

55 természetszerűleg következik, hogy az elálló fél maga telje­síteni nem köteles (nov. 147. §.); a mi csak helyeselhető egyszerüsbítés. A novella ezenfelül kifejezetten kimondja a viszonos kötelmekre a visszatartási jogot, mely eddigelé a 1052. §. alapján csak a csereszerű ügyletekre volt megállapítva. A nov. 148. §. szövege azonban összeelegyíti az exceptio non adim­pleti contractus rendes eseteivel azt az esetet, midőn a tel­jesítés előlegezésére kötelezett fél ennek ellenére a kézen- közön teljesítést követelheti a másik fél vagyoni viszonyaiban rejlő veszély folytán (Terv. 1159. §.), a mi arra a félreértésre vezethet, mintha a rendes visszatartási jog gyakorlása is csak ily feltétel mellett volna lehetséges. 9. Az állatszavatosság terén megszünteti a novella 150. §-a az optk. 924. §-ában foglalt általános vélelmet, mely szerint az állatnak az átadástól számított 24 órán belül jelent­kező mindennemű megbetegedése (Nachtschäden) az átadást megelőző időből származónak tekintendő és így a szavatos­ságot feltétlenül megalapítja. Az állatorvostan haladása ezt a mechanikus általánosítást mellőzhetővé teszi. Fentartja ugyan a nov. (151. §.) a 925. §-ban meghatározott szavatos­sági határidőket, de felhatalmazást ad a kormánynak, hogy e §-tól eltérőleg is, rendelettel állapíthasson meg vélelmi ha­táridőket az egyes (esetleg a 925. §-ban nem is foglalt) állat- betegségek és hibák tekintetében. Ezzel meg van adva a mód, hogy a kormány az állatgyógyászat fejlődésével lépést tartva határozhassa meg az egyes betegségek lappangási időszakait. Lényegileg ez mai joggyakorlatunk álláspontja is, csakhogy itt nem általános rendeletén alapuló praesumptio juris, hanem az egyes esetben a szakértő meghallgatása alapján megálla­pított praesumptio facti dönti el a bizonyítás kérdését. Egyéb­ként a novella módosításai nem érintik az optk. állatszava­tossági rendszerének azt a lényeges alapelvét, mely szerint a szavatosság nem szorítkozik egyes, bizonyos időn belül mutat­kozó főhibákra, hanem bármely lényeges hiba alapján érvé­nyesíthető, a mi mellett a vélelmi határidők csak a bizo­nyítás megkönnyítésére szolgálnak. 10. A kártérítési jog problémáinak darázsfészkébe a novella 55

Next

/
Thumbnails
Contents