Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Szladits Károly: Az osztrák polgári törvénykönyv novella-javaslatáról [284., 1908]
48 nak a szolgáltatás közvetítésével megbízott személy levia eulpáját is felrónék.1 Bízzunk azonban abban, hogy ha a törvényhozás valamely tételt kivételt nem tűrő határozottsággal állít is fel, az azért még nem szükségképen ily terjedelemben igaz. Az osztrák joggyakorlat eddigelé sem engedett absurdumokat kimagyarázni a culpa unificatiójából; bizonyára nem fogja engedni ugyanezt az adósnak segédeiért minden viszonylatban való feltétlen felelőssége körében sem. 3. A szerződéskötés körében a novella (119—120. §.) az optk. 862. §-ának elavult rendelkezéseit lényegben az ált. keresk. törv. szabályaival helyettesíti.2 Helyes általánosítása e törv. 323. ez. alapgondolatának, hogy a szerződés elfogadás nélkül is létrejő olyankor, a mikor az ügylet természete vagy a «forgalmi szokás» szerint elfogadás nem volt várható (v. ö. Terv. 940. §.). 4. .1 szerződéskötés hiányainak szabályozása az optk.- ben általában megfelelő. A novella e körben apró javításokkal éri be. így az optk. 869. §-ába felveszi a dissensus (nem egyező nyilatkozatok, többértelmü nyilatkozat félreértése, v. ö. Terv. 982. §.) és a nem komolyan tett nyilatkozat eseteit (nov. 122. §.). A tévedés szabályozása tudvalevőleg az optk.-ben a nyilatkozati elven alapul, a mely ma is a modern törekvések irányát jelzi; ez a szabályozás lényegében a mai forgalom igényeit is teljesen kielégíti, s ezért a novella a tévedés és megtévesztés szabályain csak technikai, inkább szövegezési módosításokat tesz (123—125. §§., az optk. 870., 871., 876. §-ai helyébe). Nevezetesen: a csalárd megtévesztést a megfélemlítéssel mindenben egyenrangú megtámadási okká teszi (eddigelé csak a lényeges körülményre vonatkozó megtévesztés volt a megfélemlítéssel egyaránt ügyletbontó); kifejezi, hogy a tévedéssel egyértelmű az elvétés (elszólás, elírás) esete; hogy a tévedés okozása a 871. §. értelmében objective értendő, tehát a tévedő fél ellenfelének (a tévedést 1 E visszás eredményekre a német ptk. szerint figyelmeztet, különösen Feder Verantwortlichkeit für fremdes Verschulden. 2 Elesik az optk. 864. §-ának puszta didaktikai, osztályozó szabálya, hogy helyet adjon a kellő és elkésett elfogadásra vonatkozórendelkezéseknek (nov. 120. §.). 48
