Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)

Szladits Károly: Az osztrák polgári törvénykönyv novella-javaslatáról [284., 1908]

38 gondoskodik. A Főelőadmány ezen is segíteni igyekszik,1 noha a házastársi állagöröklés hiánya még így is nagyon érezhető.2 A novella (102. §. az optk. eddigi 796. §-a helyett) az özvegyi tartás intézményét fentartja és világossá teszi, hogy ez nem öröklési igény, hanem az örökösökre is átszálló élők közti tartási követelés, a mely mint ilyen a hagyatéki hitele­zőkkel konkurrál. Ez a tartási igény a házastársi örökség vagy kötelesrész mellett is megilleti a házastársat, csakhogy természetesen beszámítandó a tartásra szükséges fedezetbe az is, a mit a házastárs akár öröklés útján, akár más mó­don ellátás czéljából a másik után kapott. Hasonló kombi- náczióját a házastársi kötelesrésznek és az özvegyi tartásnak (1958. §,) ismeri a Tervezet is, csakhogy természetesen a férjre való kiterjesztés nélkül. — Az özvegy nő vagy férj e czímen a novella szerint illő tartásra emelhet igényt, és csak akkor veszti el azt, ha végrendelet hiányában általában nem illetné őt törvényi öröklés (nov. 98. §., optk. 795. §.). Kitaga­dásnak helye nincs, minthogy ez nem köteles rész. 5. Az ajándék czírnén kiszabott kötelesrész intézményét mai alakjában az optk.-ből (951. §.) vette Országbírói Érte­kezletünk. Ez az intézmény nálunk ugyanolyan bajokban szenved, mint hazájában. Azt tudjuk az optk.-ből, hogy ha az örökhagyó a vagyon felénél többet elajándékozott, akkor az ajándékból a kötelesrész kiegészítését lehet követelni a megajándékozottaktól. Csak azt nem mondja meg a ptk., vájjon a hagyatékból kihasítandó kötelesrészt is az ajándé­kok beszámításával lehet-e kiszabni és hogy helye van-e a kötelesrész ily módon való kibővítésének a hagyaték terhére akkor is, ha az örökhagyó kevesebbet ajándékozott el a va­gyona felénél? Hazai joggyakorlatunk egészben véve a helyes utakon mozog, midőn a kötelesrész kiegészítését ajándékozás czímén elsősorban a hagyatékból engedi meg, még pedig akkor is, ha az örökhagyó vagyona felénél kevesebbet aján­dékozott el; a vagyon felét meghaladó ajándékozást csupán 1 Főelőadmány CCXIX. sz. elvi kérdés (VIII. k. 84. 1.). 2 Főelőadmány CCXVH. sz. elvi kérdés (VIII. k. 76. 1.). 38

Next

/
Thumbnails
Contents