Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Szentkirályi Kálmán: A földtehermentesítési járulék jogi természete, a magyar közjog és a magyar pénzügyi jog szempontjából [291., 1908]
38 öt, — tikkor a törvény logikája és erkölcse шаг fogyatékos volna. Hisz, ha igaz volna az a törvénymagyarázás, a melyet ez a toldalék-törvény megcselekedett, akkor arra szükség sem lett volna. Még eddigelé egyetlen bírói döntés nincs. Most előáll a törvényhozás, a bírói döntés küszöbén, és kimondja, hogyan kell a törvényt értelmezni. Hát a törvény- hozás honnan tudja, hogy az illetékes törvénymagyarázó forum : a bíróság, másként fogja és hogyan, a törvényt értelmezni. Ha csakugyan helyes volt az eddigi gyakorlat, miért nem bizik a bíróság józan ítéletében és jogi tudásában, hogy tudja mi a törvény és hogy kell azt helyesen alkalmazni. Ha pedig úgy áll a dolog — a mint hogy így áll — hogy a törvény a gyakorlatban nem tartatott meg, legyen bátorsága a törvényhozásnak ezt bevallani és nyíltan és becsületesen rektifikálni. Nem akarom e székből a maga súlyos nevén adni meg a feleletet arra az önként felmerülő kérdésre, hogy akkor, a mikor a törvények tisztelete és a közakarattal emelt tekintélyekben való hit új társadalmi szerveződések annyi veszedelmes támadását kénytelen elszenvedni, helyes-e, ha a közhatalomnak vezérlő tényezői a törvénysértések kimagyarázá- sára és a törvények megkerülésére, oly könnyű szerrel és úgynevezett genialia példát mutatnak. De annyit mégis kell hangsúlyoznom, hogy minden úgynevezett genialis fogás és kitanítás a törvények megkerülésére és az igazság lefűzésére az ördög palántája, mely szaporább magokat hoz a mustárnál, a melyek megtermékenyülve hullnak be a társadalom minden rétegébe. Minélfogva a törvénytisztelet nagyobb ápolása óhajtandó nemcsak a kormányzott tömegeknél, hanem a kormányzó szerveknél is. 332
