Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Szentkirályi Kálmán: A földtehermentesítési járulék jogi természete, a magyar közjog és a magyar pénzügyi jog szempontjából [291., 1908]
.44 az államkincstár a pénzalappal szemben a járulék-bevételek elszámolására köteles, mindenesetre pedig, hogy a pénzalap tőkekövetelésének kamatja fedezi a földtehermentesítés és örök váltságok és az igazgatás törlesztési-tervezetszerü összes szükségletét. Abban az esetben pedig, ha a bizottság mint bírói forum a pénzalap restituálása és az elszámolás kérdésébe bele nem bocsátkozik, annak megállapítását kell kérni, hogy a földadó után esedékes járulékhányad nem 11.800,000 frt brutto járulékbevétel, illetőleg 10.900,000 frt netto járulékbevétel, hanem csak évi 3.864,000 frt (7.728,000 K) netto, a melynek biztosítására nem 8‘4%, hanem 2'98%, legfeljebb 3% kulcs alkalmazandó. Kérni kell ennek alapján az uj kivetési évben a 3% kulcs alkalmazását és ahhoz képest való mérséklését az általános jövedelmi pót-adónak és az országos betegápolási pótadónak. Végre kérni kell, hogy a múltban a 8'4% kulcs alapján teljesített fizetésből a 3%-on felül való rész úgy a földtehermentesítési járuléknál, mint az általános jövedelmi pótadónál és az országos betegápolási pótadónál, mint tartozatlan fizetés, megállapíttassék és öt évre, legrosszabb esetben három évre visszamenőleg visszatéríttessék. A mennyiben a felszólamlásnak a közigazgatási bizottság nem tesz eleget, panaszszal kell fordulni a közigazgatási bírósághoz. A bíróság az 1896. évi XXVI. t.-cz. (134. §.) értelmében megbírálja a pénzügyi kormánynak 1883. évi idézett rendeletét abból a szempontból is, hogy törvényes-e a 8‘4% kulcs és jogosított megállapítani a törvényes kulcsot 3%-ban és utasítani a közigazgatási hatóságokat (17. §.), hogy a föld- tehermentesítési járulékot mindenütt e kulcs szerint vessék ki. Fel lehet vetni még azt a kérdést, hogy mivel az évi költségvetésekben a földadónál elő van irányozva az egész 10.900,000 frt netto járulék bevétel, nem teszi-e vájjon ez az előirányzat törvényessé évről-évre a 8-4% kulcsot. A felelet a leghatározottabb nem. Mert a költségvetés bevételi előirányzata csak tájékoztató kiszámítás, de a benne felvett adóbevételek behajtására a törvényes alapot és mértéket nem ez a kiszámítás adja, hanem az appropriates szakasz ama 3í8
