Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)

Szentkirályi Kálmán: A földtehermentesítési járulék jogi természete, a magyar közjog és a magyar pénzügyi jog szempontjából [291., 1908]

27

tehermentesítési járulék nélkül van kivetve és mert ez azért történik, mivel azon a vidéken nem voltak kártalanítandó magánúri és egyházi vesztett jogok és jövedelmek, tehát nem is volt miért váltságot fizetni: klasszikus bizonyítéka annak, hogy a földtehermentesítési járulék egy specziális adópótlék és hogy annak más kivetési és beszedési jogczíme nincs, mint hogy a vesztett urbériségek kárpótlására fedezetül szolgáljon.

Megállapításom szerint a földtehermentesítési járulékból eredő bevétel a következő:

1890- ben 20.500,000 írt,

1891- ben 21.200,000 «

1892- ben 21.600,000 «

1893- ban 21.700,000 «

1894- ben 22.500,000 «

1895- ben 22.600,000 «

1896- ban 23.000,000 «

1897- ben 23.800,000 «

1898- ban 24.200,000 «

1899- ben 24,300,000 «

1900- ban 24.600,000 «

1901- ben 23.900,000 « (47.800,000 K),

1902- ben 24.100,000 « (48.200,000 «),

1903- ban 19.500,000 « (39.000,000 «), (Ex-lex)

1904- ben 27.850,000 « (55.700,000 «),

1905- ben 12.650,000 « (25.300,000 «),(Ex-lex)

1906- ban 32.700,000 « (65.400,000 «),

1907- ben 30.350,000 « (60.700,000 «).

A földtehermentesítés és örök váltságok czim alatt feltüntetett és kerek összegre kiegészített rendes kiadás pedig a zárszámadások szerint a következő:

1890- ben 8.950,000 frt,

1891- ben 8.840,000 «

1892- ben 8.730.000 «

1893- ban 9.020,000 «

1894- ben 8.670,000 «

1895- ben 8.700,000 «

Sál