Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Szentkirályi Kálmán: A földtehermentesítési járulék jogi természete, a magyar közjog és a magyar pénzügyi jog szempontjából [291., 1908]
14 törlesztéses, osztrák-értékről szóló adóssággá való átalakítására. A törvény tehát szabatosan distingvál és az 1854. évi patens szelleme szerint, a földtehermentesítési adósságot nem államadósságnak, hanem az állam által csak kezesi- tett földtehermentesítési adósságnak deklarálja. Ugyanez még szabatosabb kifejezést nyer a 8. §-ban. E szerint «az új földtehermentesítési kötvények alapszerű biztosítása végett azok a földtehermentesítési alapigazgatóság által állítandók ki, annak ellenőrzése alatt kezelendők és törlesztendők s azok évi törlesztési és kamatozási szükségletének biztosítására az állam általános jövedelmein kívül az egyenes adók után szedendő földtehermentesítési pótlék szolgál.» Ez az a bizonyos módosítás, a melybe azt akarják belemagyarázni, hogy az államkincstárnak, miután elsősorban jelölte ki fedezetül az állam altalános jövedelmeit, most már joga van a földtehermentesítési pénzalap vagyonát konfiskálni és a járulékból befolyó feles jövedelmet az állam általános szükségleteire felhasználni. Csakhogy egy törvényszakaszba csak azt lehet magyarázni, a mi abban tényleg benne is van. Már pedig ebben a szakaszban és egyáltalában az egész konverziós törvényben egyetlen rendelkezés sincs, a mi a földtehermentesítési járulék jogi alapjának, kivetésének, beszedésének és felhasználásának, valamint a földtehermentesítési pénzalap jellegének szabályozására nézve addig hozott törvényeket megváltoztatná. Ez a bizonyos 8. §. tekinthető pontosabb parafrázisául az 1854. évi patens 7. §-ának, a mely szerint «a földtehermentesítési kötvényekért az összes birodalom kezeskedik», de ennél többre menőleg a földtehermentesítési kárpótlás fennálló anyagi törvényeit egyáltalán nem érinti. Egyébiránt, hogy a jóhiszemű jogász előtt mennyire felesleges volt az eredeti javaslatban tervezett sorrendnek éppen megfordításával a 8. §-ban a kötelezvények törlesztési fedezetéül elsősorban az állam általános jövedelmeit jelölni ki és csak másodsorban a földtehermentesítési járulékból előirányzott jövedelmet, annak bizonysága az, hogy 1889-ben a földtehermentesítési kiadásokra fordított összeg hét millió kilenczszázezer forinttal volt kevesebb, mint a SOS
