Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)

Szentkirályi Kálmán: A földtehermentesítési járulék jogi természete, a magyar közjog és a magyar pénzügyi jog szempontjából [291., 1908]

т 12 hogy ha pro rata több is lenne a földjövedelem összességére eső szükséglet, arra földtehermentesítési járulék czimen 11 millió forintnál több terhet hárítani nem lehet. A felvett 11 millióra nézve az akkori pénzügyminiszter a javaslat par­lamenti tárgyalásakor azt a magyarázatot adta, hogy az «megfelel azon összegnek, mely ma (1881) fizettetik és a mely ma tesz 10.926,000 forintot és így megközelíti a tör­vényjavaslatban felvett összeget.» Az elősoroltaknál több törvényes rendelkezés a föld­tehermentesítési pénzalapra és járulékra nézve mai napig sincs. Mai nap is érvényes tehát az országbírói értekezlet által hatályában fenntartott nyílt parancsoknak tartalma, a mely a járulék jogi alapját alkotja meg s annak kivetése módját és mértékét elvileg megállapítja. És ezenkívül mint exekutiv törvények, érvényesek az egyes egyenesadó törvé­nyek, a melyekben megszabatik az illető adó után járó föld­tehermentesítési járulék számszerű kulcsa és kivetési módja. Ezek alapján a magyar közjog és pénzügyi jog szem­pontjából teljes határozottsággal megállapítható, hogy a) a földtehermentesítési pénzalap egy fennálló jogi személy; b) a földtehermentesítési járulék fennálló specziális állami egyenesadópótlék, a melynek <) elvi mértéke az alap átlagos évi szükséglete és az adózók megterhelése határának garancziája az, hogy d) a beszedett járulék a maga egészében a pénzalapba beszállítandó és abban alapszerűleg kezelendő. A pénzügyi kormány e tételeket tagadja. Kitér ugyan a nyílt és szabatos nyilatkozatok elől, a melyek rendjén forma- szerű bizonyításra volna szorítható, de általános szólamokkal, a melyek azonban eléggé érthetők, mint legújabban a pénz­ügyi bizottságban tett kormánynyilatkozat is, az állítja, hogy 1868 óta az alapszerű kezelés megszűnt és hogy a földteher­mentesítési járulék a kincstárnak minden korlátozás nélkül való általános jövedelmi forrása. Különösen az 1888. évben törvónynyel elhatározott konverzió óta (1888. XXXII. t.-cz.) — mondják — maga a földtehermentesítési adósság is állami adóssággá válván, a földtehermentesítési pénzalapra és já­Я0К

Next

/
Thumbnails
Contents