Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Szentkirályi Kálmán: A földtehermentesítési járulék jogi természete, a magyar közjog és a magyar pénzügyi jog szempontjából [291., 1908]
Az abszolút korszaknak egy törvényalkotási ténye sem volt, a magyar közjog szerint, törvényes. Az osztrák császár sem patens sem rendelet formájában nem hozhat Magyar- országnak törvényt. Nem törvényes ennélfogva már keletkezésénél fogva a felsorolt patens és császári rendelet. Annál kevésbbé törvényesek azok a kormányhatósági rendeletek, a melyekkel a földtehermentesítési járulék évenkint kivettetett és behajtatott. Ezeknél nemcsak a rendeletek keletkezésében van eredendő hiba, hanem abban is, hogy a nem törvényesen megalkotott közigazgatási szervek és alkotmányos felhatalmazás nélkül is szűkölködvén, még a netalán törvényes közszolgáltatásokat sem jogosítottak behajtani. Megváltozott azonban a helyzet a országbírói értekezlet határozmánvai folytán 1861 után. Az ideiglenes törvénykezési szabályok (VI. fejezet 1. §.) ezt rendelik: «Az 1836. és 1840. évi úrbéri törvények folytán időközben keletkezett, az úrbéri szabályozások minden nemére, az arányossági perekre és a földtehermentesítésre kiterjedő legfelsőbb szabályok az 1848. évi viszonyokkal összeütközésbe nem lévén; azok a legközelebbi törvényhozás intézkedéséig az 1790:35. t.-cz. példája nyomán minden innen az ország alkotmányos állásira és alaptörvényeire vonható hátrányos következtetés nélkül, anyagi tekintetben továbbra is hatályban maradnak.» 1861-től fogva tehát a földtehermentesítésre vonatkozólag már megelőzőleg kiadott császári pátensek és rendeletek tartalma, {(a,mennyiben közjogi vonatkozásaikban bizonyos részekben utóbb bekövetkezett intézkedések által ipso facto nem hatálytalaníttattak, például a szerb vajdaság-temesi bánság megszűnésével vagy a kerületi igazgatás megszüntetése után a külön földtehermentesítési pénzalap igazgatóságok összevonásával^ jnár törvényerővel bir. Törvényerővel bir tehát az a rendelkezés, a mely a földtehermentesítési pénzalapot, mint jogi személyt, megalkotta, elszámolási viszonyát az államkincstárral szemben meghatározta, az alapszerű kezelést elrendelte, fedezetként a földtehermentesítési járulékot behozta és ennek behajtására és a pénzalapba való beszolgáltatására a közigazgatási hatóságokat kötelezte.
