Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Bender Béla: A részvényjog újabb fejlődése [290., 1908]
23 kissé tartózkodó indokolása helyett meg lehetne mai keres- delmi törvényünk alapján is állapítani a kereskedelmi törvény kisegítő forrását képező általános magánjog alkalmazásával, hogy a jó erkölcsökbe ütközik és ezért meg nem engedett dolog az, hogy a részvényes oly ügyletkötés tekintetében is közvetlenül irányítsa szavazatával a társaság elhatározását, mely jogügylet őt közvetlenül érinti és ezért kimondandó volna, hogy a részvényes nem gyakorolhatja sza- zati jogát oly jogügylet elhatározása körül, melyet a társaság vele mint harmadik személylyel köt. E mellett nem tartjuk sem jogilag, sem gazdaságilag indokoltnak, hogy a részvényes eltiltassék az olyan igazgatóság vagy felügyelőbizottság megválasztásától, melynek tagjaként ő is megválasztatik, de megfontolandónak tartjuk az angol jogtudományi folyóiratokban legutóbb is hangoztatott azt a kívánságot, hogy az igazgatóság és felügyelőbizottságnak adandó felmentés megadásába ne folyhasson be szavazatával az olyan részvényes, a ki maga is tagja az igazgatóságnak vagy felügyelőbizottságnak. A szavazati jog korlátozásából vagy korlátozhatóságából azonban még nem következik, hogy a részvényesnek, különösen kis részvényesnek többi, a közgyűlési szereplésre való joga korlátozható volna. így a szavazati joggal nem is biró kisrészvényes is feltétlenül megjelenhetik a közgyűlésen, véleményét különösen a mérleg és üzleteredmény tekintetében is kinyilváníthatja, indítványt tehet és általában a napirend keretében felszólalhat. Legfelsőbb bíróságunk az ezzel ellenkező alapszabályi rendelkezéseket a közgyűlési határozat megtámadása iránti perekben érvényteleneknek tekinti és ezen elv folytán ma már alig kerülnek be az alapszabályokba ily rendelkezések, mert a czégbiróságok hivatalból vagy a felügyelő miniszteri biztos előterjesztésére kihagyják e jogtalan korlátozó intézkedéseket. A felszólalás joga és illetve szómegvonás tekinteteben a m. kir. Curia azt a helyes álláspontot foglalja el (784/ 1903—1904 junius 1.), hogy a közgyűlés elnöke a tanácskozás és határozathozatalhoz megkivántató rend és nyugalom érdeke szempontjából jogosítva van ugyan a közgyülé287
