Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)

Bender Béla: A részvényjog újabb fejlődése [290., 1908]

méreteihez hasonlítsuk a mi szerény viszonyainkat, de ennek daczára sem tagadhatja meg a tárgyilagos szemlélő, hogy a mi gazdasági és jogi életünk is fejlődött annyira, hogy a 3Vi évtizeddel ezelőtt megrajzolt keretek már nem alkalmasak a befogadásukra.

Francziaországban a részvényjog az 1867. julius 24-iki «Lói sur les sociétés» által nyert szabályozást, melyet 1884. évben a senatus által elfogadott, de a kamara által visszautasított törvényjavaslat akart megváltoztatni, mely módosításokat az 1893. majd 1902. és 1903. évi törvények vitték keresztül és jelenleg is a franczia kormány egy, az egész részvényjogot felölelő törvénytervezeten dolgozik.

Németországban az 1870. évi részvényjogi novellát az 1884. évi részvénynovella revideálta és ezt újból átalakította az 1897. évi kereskedelmi törvény. A mi törvényünk mintájául szolgált német törvény tehát már kétszer revideáltatott és az újabb irodalom a 11 évvel ezelőtt alkotott mai törvényen is lényeges javításokat sürget.

Európa többi államaiban is élénk mozgalom észlelhető a részvényjog terén, melyeket azonban a rendelkezésemre álló idő csekélysége miatt és azért sem ismertetek, mert azok a mi jogállapotaink fejlődésére csekély befolyást gyakorolnak, hanem áttérek azon irányelvek ismertetésére, melyek a nyugati államok részvényjogainak újabb fejlődésében észlelhetők, összehasonlítást is tevén a külföldi és a hazai jogviszonyok között.

A részvénytársaságok alakulása tárgyában mindenekelőtt azok a rendszerek érdemelnek figyelmet, melyek különbsége szerint az államhatalom a társaságok alakulására a legfőbb felügyelet szempontjából több-kevesebb befolyást gyakorol.

Abból indulva ki, hogy e tőkeegyesülés nagy közgazdasági veszélylyel jár és hogy a részvényesek érdeke a társaság vezetőségének hibájából is veszélyeztetve van, a mi ellen azokat már a társaságok alakulásának megszorításával is meg kell védeni, а XVII. és XVIII. században a részvénytársaságok alakulása csak a fejedelem vagy a parlament által adott kiváltságlevélhez volt kötve, a minek helyét később a kormányhatóság engedélyezése foglalta el. Ezen engedélyezési rendszer ma

269