Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Szladits Károly: Az osztrák polgári törvénykönyv novella-javaslatáról [284., 1908]
23 megszerzését.1 A novella mindenekelőtt ezt a kérdést helyezi kétségen kívül. Az a további kérdés, hogy ha a tulajdonos nem rendelkezett a jelzálogjogról és más hitelező az ingatlant elárverez- teti, a tulajdonos az őt illető jelzálogjog ranghelyén kielégítést követelhet-e, vagy pedig a későbbi jelzálogjogok nyomulnak-e előre: az osztrák irodalomban rendkívül vitás. Igen tekintélyes hangok: Krainz,2 Strohal, Demelius szólaltak fel azon álláspont mellett, hogy confusio esetében az árverési vételárból a tulajdonost ki kell elégíteni akkor is, ha nem adta tovább a jelzálogjogot. Ez voltaképen a relativ consolidatio elvének szükségképeni folyománya. Már a római jog is elismerte azt az elvet, hogy ha a korábbi zálogos hitelező megszerezte a zálogtárgy tulajdonát, meggátolhatta a későbbi hitelezőt a zálogtárgy értékesítésében mindaddig, a mig a későbbi hitelező nem élt a jus offerendivel, tehát az utóbbinak ki kellett elégítenie magát a tulajdonost az ő zálogjogára nézve. De lege lata persze a mai osztrák jogban a hitelezők előlépési joga nézetem szerint alig lehet kétséges; mert a végrehajtási rendtartást életbeléptető törvény XVIII. czikke értelmében a végrehajtható czim birtokában levő későbbi jelzálogos hitelező érvényesítheti a tulajdonosnak azt a jogát, hogy a megüresedett tehertételt törültesse. A javaslat e tekintetben tehát a mai osztrák jog irányában halad, de nézetem szerint visszaesést jelent az általános jogfejlődésben, mikor az ingatlanra vezetett végrehajtás esetében, ha a tulajdon és a jelzálogjog még egy kézben van, az ilyen jelzálogjogra eső kielégítési összeget megtagadja a tulajdonostól és a későbbi jelzálogos hitelezők megfelelő előlépését rendeli el (nov. 65. §.). Teljesen érthetetlen előttem, hogy ha valaki ingatlanát 1 Sammlung 3070., 7058., 10455., 11966. V. ö. Ofner Sachenrecht 145. 1. — Az a körülmény azonban, hogy a confusio a telekkönyvből kitűnik, nem árt a jogutódnak: Sammlung 10571. Az irodalomban Krainz, Exner, Krasnopolski a szerző jóhiszemére való tekintet nélkül ismerik el a tulajdonos kérdéses rendelkezési jogát; Randa a joggyakorlat mellett foglal állást. 2 System IV. kiad. 292. §. 5. jz. i3
