Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Wittmann Ernő: A külföldön korlátolt felelősséggel alakult társaságok jogállása Magyarországon [287., 1908]
9 fogalma alatt? Ha azt állítjuk, hogy code civil 1395-ik §-a, melynek értelmében a felek házassági szerződést csak a házasság megkötése előtt köthetnek, a szerződés alakiságát szabályozza úgy, miután a házassági szerződés alaki kellékeit a lex loci actus, azaz a magyarországi törvény szabályozza — az 1395. §. nem alkalmazandó és a szerződés érvényes. Míg ellenben, ha azt állítjuk, hogy az 1395. §. egy a szerződés érdemére vonatkozó intézkedés, mely megtiltja a feleknek azt, hogy az egyszer már elfogadott franczia vagyonjogi rendszertől eltérjenek, úgy a franczia törvény alkalmazandó és a Magyarországon kötött szerződés érvénytelen. A franczia írók nagy része a Code Civile 1395. §-át, miután ez az intézkedés a szerződéskötés idejét határozza meg az alaki kellékek csoportjába sorolja. Nemzetközi magánjog szempontjából, illetve a locus regit actum jogszabály értelmezésénél az ily osztályozás helytelen volna. Az 1395. §. ugyanis a házasság megkötése előtt meghatározott házassági vagyonjogi rendszert változatlannak nyilvánítja ki és teszi ezt az okból, hogy megakadályozza azt, miszerint az egyik házasfél a másikat illetlen befolyás (undue influence) segélyével bírja rá az elfogadott vagyonjogi rendszer módosítására. Szóval az 1395. §. legis ratioja folytán kiterjed minden egyénre, kit a franczia törvényhozó vedeni akar, kiterjed minden franczia alattvalóra, de nem terjed ki azokra az idegen alattvalókra, a kik Francziaország területén házassági szerződést kötnek. Az 1395. §. tehát a nemzetközi magánjog szempontjából az alaki kellékek fogalma alá nem tartozik — és a locus regit actum arra alkalmazást nem nyerhet. Egy másik példa a következő: Ha a magyar magánjog szempontjából beszélünk, úgy az alaki kellékek fogalmi körébe soroljuk a közjegyzői novella 22. §-át, mely szerint házasfelek közötti szerződések a közjegyző előtt kötendők; ha azonban a locus regit actum szabályát nézzük és kutatjuk azt, hogy alaki kellék-e a nemzetközi magánjog szempontjából a k. j. n. 22. §-ában megkövetelt közjegyzői okirat, úgy azt kell állítanunk, hogy a 22. §-a két intézkedésből áll, az egyik intézkedés szerint a házastársak közötti szerződés ünnepélyes formában kötendő, a másik intézkedés pedig az, hogy az ünnepélyes 205
