Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Reichard Zsigmond: Az uzsora-törvényjavaslatról [285., 1908]
57 dó sek hatálya alól mentességet állapítanak meg.» Az indokolásból kitűnik, hogy ilyen határozmány csak egy van, az Osztrák-Magyar Bank javára. Azért a harmadik bekezdés egyrészt felesleges, másrészt ellentmondó. Felesleges, mert a bank alapszabályszerű jogait mint lex speciálist ez a törvény úgy sem érintheti, ellentmondó, hogy a törvény egyfelől megrögzíti a kamatláb maximumát a kisebb hitelnyújtók részére, másfelől az ország legfőbb hitelforrásának a kamat megállapítására korlátlan szabadságot ad. A szóban forgó rendelkezések egyike sem felel meg a gyakorlati élet követelményeinek, miért is az egész szakasz törlendő. Általában véve rokonszenvesebb volna a jelenlegi törvénynek az áruhitel- és reáluzsora eseteivel való kibővítése, mint a javaslat újításainak' törvénybeiktatása. De ha a törvényjavaslat már vissza nem vonatnék, az uzsorának benne foglalt fogalommegbatározása mindenesetre szorosabbá teendő, egyrészt a kizsákmányolás fogalmának felvétele, másrészt az által, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közti feltűnő aránytalanság a szokásos kamatlábon mérődnek. Akárhogy oldassák is meg azonban az uzsoratörvény reformja, egyet nem szabad szem elől téveszteni, hogy az uzsora elleni küzdelemben az uzsoratörvény a legkevesebb eredményt Ígérő fegyver. Az uzsora társadalmi és gazdasági kórjelenség, a melynek gyógyszerei társadalmi és gazdasági reformok. Társadalmi téren a szükségletek olcsóbb kielégítése, az igények csökkentése, a takarékosság fejlesztése, gazdasági téren oly intézmények létesítése, a melyek a tömeguzsora áldozatait vagy az uzsora tömeges áldozatait: a személyi hilelre szorulókat gyorsan és olcsó hitelhez juttatnák. A hírhedt szövetkezeti, tisztviselői, gavallér és egyéb uzsora nagyrészt onnan van. hogy 4000 hitelintézeteink közt nincs egyetlen egy jelentékeny intézet, a mely kizárólag a személyi hitel szolgálatában állana. Ha az állam, vagy bárki ilyen intézményt létesítene és ezen intézet követeléseit mobillá tenné, nagyobb szolgálatot tenne az uzsora kiirtására, mint a leg- drákóibb jogszabály. 129
