Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Reichard Zsigmond: Az uzsora-törvényjavaslatról [285., 1908]
55 igenis uzsora. Igaz, az indokolás (25. 1.) megjegyzi, hogy «8%-ot meghaladó kamat szedése magában véve még nem feltétlenül uzsora», de ki tudja, hogy a biró az indokolás ismerete nélkül a törvényhozó ezen kifejezésre nem juttatott indokát felismerni fogja, a mely magából a szövegből csak az esetben volna legalább közvetve kiértelmezhető, a rendelkezés úgy hangoznék, hogy a «8%-ot meg nem haladó kamatnak kikötése vagy szerzése, még akkor sem esik e törvény alá, ha az első §. tényálladéka egyébként fenforog». Ebből azután a kontrário következnék, hogy a 8%-on felüli kamat kikötése is csak ama tényálladéki elemek társaságában állapítja meg az uzsorát. Helyes álláspont kétségkívül egyedül az volna, ha a törvény az uzsoraszolgáltatást a szokásos kamatlábon mérné, a mely nemcsak időnként, hanem az ország egyes részei szerint is változik és esetről-esetre elbírálandó. De a 8%-ot a bírói úton érvényesíthető követelések érinthetetlen határmértékül odaállítani nem lehet, mert, a kamat az időleges és változó közgazdasági viszonyok folyománya, míg a törvénybe iktatott jogelvek nem változtathatók meg a viszonyok időnkénti hullámzásával. Ha pedig mindenképen szükség van a kamatláb maximumának megállapítására, úgy ez észszerűen csak a mindenkori bankkamatlábhoz való viszonylatában fejezhető ki. Igazságos ez is csak abban az esetben volna, ha a hitelközvetítők mindannyian a jegybanktól kapnák pénzöket, a mikor azután egy-két %-os többlettel a vállalkozói nyereség és a koczkázat meg volna fizetve. A kihitelezett pénz túlnyomó része azonban jóval drágább forrásokból eredvén, a bankkamatláb és ahhoz viszonyított kamatmaximum közötti különbözet esetleges csekélysége a kisember hitelét nem hogy javítaná, hanem a hitelezés megszűntével helyzetét súlyosbítani fogja, Hogy egyébként a 8%-os kamatmaximumnak az uzsorához való viszonya mily homályos kodifikátoraink előtt, azt három csaknem egyidejűleg közzétett törvényjavaslatból lehet kimutatni. Míg az előttünk fekvő javaslat hivatkozott indokolása szerint a 8% «magában véve még nem uzsora», a 127
