Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Reichard Zsigmond: Az uzsora-törvényjavaslatról [285., 1908]
50 megáll más esetben, pl. a hamis tanuzás vagy hamis eskü esetén; bízza az érdekelt félre, hogy a büntető ítélet jogi következményeit maga kívánja megállapíttatni és maga szorgalmazza az illető polgári perben. Különben tényleg oda jutunk, hogy a tervezet intézkedése nem elegendő, mert mi történjék, ha az illető sértett fél a polgári bíróság előtti eljárástól távol marad ; nem idézhető meg, vagy nem akar megjelenni? Hiszen a sommás eljárás ismert szabályai értelmében, ezen stádiumban az eljárás megjelenése nélkül is lefolytatandó és befejezendő. Eljutnánk egy olyan ítélethez, a mely túlmegy a felek kérelmén, midőn megállapítja az ügylet semmisségét; elutasítja a felperest olyan perben, a melyben alperes soha elutasítási kérelmet elő nem terjesztett. Pl. azon esetben, ha a hitelező annak idején érvényesítette követelését s a polgári perben az adós az uzsora kifogását elő nem terjesztette; meghozatott a marasztaló Ítélet; jött később az uzsora miatti feljelentés nem is a sértett fél részéről, hanem más úton, megállapíttatott a bűnösség és meghozatott a büntető Ítélet: a törvénytervezet értelmében az illető polgári ítélet elvesztené a maga hatályát, annak ellenére, hogy abban a perben soha sem terjesztette elő alperes azon kérelmét, hogy a bíróság utasítsa el a felperest keresetével. A tervezet 11. §-a megállapítja, hogy a törvény nem alkalmazható olyan kereskedelmi ügyletekre, melyek által a fél a vagyoni előnyt bejegyzett kereskedő terhére kötötte ki vagy szerezte meg. Arról, hogy a kereskedelmi ügyleteket uzsora czimén megtámadni ne engedjük, kétségtelenül lehet vitatkozni, hiszen vannak jogrendszerek, a melyek a kereskedelmi és nem kereskedelmi forgalom közt e kérdésben különbséget nem tesznek. De ha ezen distinctiot megtesszük, akkor, azt hiszem, arra a bázisra kell helyezkednünk, a melyet a kereskedelmi törvény megad és amely szerint a bejegyzés formai kritériumát ezen kérdésben irányadónak nem tekinthetjük, hanem csakis a kereskedői minőséget. Ki kellene mondanunk, hogy a kereskedő ezzel a kifogással nem élhet, kivéve a kiskereskedőket. Különben ellentétbe jutnánk a kereskedelmi törvénv 16. 8-ával, a mint ellentétbe iut a №
