Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Reichard Zsigmond: Az uzsora-törvényjavaslatról [285., 1908]
47 Az, ha az uzsorát kivétel nélkül hivatalból üldözendő büntetendő cselekménynek minősítjük nézetem szerint, ismét nem fog lényeges előnynyel járni a jogi életre, ellenben komoly veszedelmeket rejt magában. Erészben ma már olyan a jogállapot, hogy úgyszólván kívánni való alig marad fenn, hiszen az uzsoránál az indítványiság nem azt jelenti, a mit különben, hogy az elkövetéstől számított három hónap leteltével az indítvány többé elő nem terjeszthető, hanem azt, hogy az elévülési időn belül a három éven belül az indítvány bármikor előterjeszthető. Tehát kizárólag azon esetek maradnak ezen a czimen büntetlenül, a melyeknél az egész büntetőjogi elévülési időn belül indítvány elő nem terjesztetett. Ha arról volna szó, hogy a három havi határidő az ügylet megkötésétől számítva — mert hiszen az ügyletet megkötő fél a megkötéssel máris tudomást szerzett róla, tehát attól számítandó — az uzsora tekintetében kiterjesztessék, az előadott kívánalmak és panaszokra való tekintettel ebben meg lehetne nyugodni. De itt nem arról van szó, hanem arról, hogy a mennyiben a bíróságnak tudomására jut az illető bűn- cselekmény, azt üldözhesse akkor is, ha az illető sértett fél ezt nem akarja. Én ettől reális hasznot olyan értelemben, hogy az uzsora esetei ez által korlátoztatni, csökkenni fognak, nem remélek és e tekintetben nézetem szerint döntő bizonyságát szolgáltat az a statisztika, a mely olyan országban állíttatott össze, a hol az uzsora hivatalból üldözendő, t i. Németországban. Ott a Eeichs-Justizamt összeállíttatott egy statisztikát, a mely megállapítja, hány feljelentés tétetett és hány büntetés következett be. 1898-ban 81 feljelentés történt, de csak 39 elitélés, tehát 42 felmentés; itt a feljelentések és felmentések száma körülbelül egyenlő. 1890-ben már 90 feljelentés volt, de 31 elitélés és 79 felmentés történt; 1900-ban 74 feljelentés, 30 elitélés és 44 felmentés. 1901-ben 75 feljelentés, de csak 26 elítélés és 49 felmentés történt: 1902-ben 66 feljelentés, 26 elitélés és 54 felmentés. És mit hoznak fel ennek indokolására? Azt, hogy a büntető hatóság, a legügyesebb ügyész is tehetetlen akkor, ha a sértett fél nem kívánja az ügyet megtorolni, ha nem ad be feljelentést és nem támogatja az ügyészséget. Ilyenkor az ügyész csak 119
