Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Reichard Zsigmond: Az uzsora-törvényjavaslatról [285., 1908]
77 (1908. évi február hó 8.) Dr. Lévy Béla: T. Teljes-ülés! Nagy köszönettel tartozunk Beiehard Zsigmond táblabíró úrnak, nemcsak azért, mert az uzsoráról és a káros hitelügyletekről szóló törvényczikk módosítását tárgyazó törvény- javaslatnak tulajdonképen első jogászi bírálatát adta, hanem azért is, mert páratlan objektivitásu és a törvényjavaslat részleteibe hatoló ismertetése a törvényjavaslat értékét helyesen állapította meg. Némely kérdés tekintetében nézetem azoktól, a melyeket kifejtett, eltér és ezekre volnék bátor a jogász egyesület b. ügyeimét felhívni. Az előadó ur a Fiúmét érintő szakaszszal kapcsolatban utalt arra, hogy a törvénytervezet előkészítése alkalmával legalább úgy látszik, kevés figyelemmel voltak arra, hogy az uzsoráról szóló törvényünk, az 1883: XXY. tczik nem előzmények nélkül léptettetett életbe és hogy az tulajdonképen része annak a komplexumnak, a mely az 1868: XXX. tczik- kel kezdődött és az 1877: VIII. tczikkben nyerte a maga folytatását. Ugyanez a hiány mutatkozik abban is, hogy a tervezett novella azon az utón megy tovább, a mely utón már az 1883 : XXV. tczikk legalább nézetem szerint hibásan indult meg. Bégebben voltak kamattörvényeink, a melyek a kamat felső határát meghatározván az ezzel ellenkező ügyletet érvénytelennek mondták ki. 1868-ban a törvényhozás a kamatvétel szabadságát minden korlát nélkül elismerte, egyben pedig eltörölte mindazon törvényeket, a melyek uzsora czímén a büntető eljárást lehetővé tették. Az 1877: VIII. t.- czikkel újból más útra léptünk és kapcsolatban azokkal a törvényhozási mozgalmakkal, a melyek akkor Ausztriában, 108 \
