Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Reichard Zsigmond: Az uzsora-törvényjavaslatról [285., 1908]
29 gazdag ember egy 50 frtos tárgyat akár 150 írttal fizet is meg: az ma még nem uzsora, bármily aránytalan is a szolgáltatás, mert nem jár rá nézve a vagyoni romlás veszélyével. Dr. Szladits Károly: Itt sem! Dr. Schwarz Gusztáv: Majd rátérek. A vagyonromlás kritériuma el van ejtve. Az indokolás azt mondja ugyan, hogy ez felesleges volt, mert hiszen ott, a hol vagyoni romlásról szó lehetne, mindig fenforog az is, hogy az illető kihasználta tudatlanságát, vagy tapasztalatlanságát, stb. Igazában igy áll a dolog: többnyire meg lesz ott, a hol vagyoni romlás veszélye fenforog, ez a visszaélés is, de megfordítva nem áll a dolog, hogy t. i. mindenütt, a hol a másik tudatlanságát, tapasztalatlanságát kihasználják, meg volna egyúttal az a veszély is, hogy vagyoni romlás idéztetik elő. (Igaz! Úgy van!) Abban a formában, a mint a javaslat a tényállást körülírja, csak kettő kell: először feltűnő aránytalanság érték és ellenérték között, másodszor, hogy el eléressék a másik tapasztalatlansága, könnyelműsége, meg- szorultsága felhasználásával, megtoldva — és talán ez az egyetlen eredeti vonás a tényállásban — a hazai viszonyok szemmeltartásával az értelmi gyengeség kritériumával is. (Derültség.) Ezen új momentum súlyára később talán még szabad visszatérnem. Egyelőre annyit: Hogyha komolyan veszi az ember ezt a tényállást, hogy t. i. feltűnő az aránytalanság érték és ellenérték között, a mely a mondott módon eléretik, akkor körülbelül gratulálhat magának az az ember, a kinek semminemű magánjogi ügyletekhez köze nincs. (Helyeslés.) Euskin azt mondja egyik könyvében, hogy minden kereskedő uzsorás, mert mindenik több hasznot vesz, ha lehet, vagy ha módját ejtheti, mint a mennyi nézete szerint az erkölcscsel megfér. Hiszen ha nálunk a mindennapi példákat vesszük: az a házvételt közvetítő ügynök egy százalékát kapja a vételárnak mind a két féltől. Tehát egy 100,000 frtos ház után, a melyet ő közvetített, a mely azonban 60,000 írttal meg van terhelve — itt ismét a hazai viszonyokat veszem tekintetbe — (Derültség.) a mely tehát 101
