Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Reichard Zsigmond: Az uzsora-törvényjavaslatról [285., 1908]
Dr. Schwarz Gusztáv: T. Teljes-ülés! A kérdés megérdemelné, hogy tüzetes tanulmány tárgyává tegye az ember úgy a most hallott érdekes és értékes előadást, mint magát a javaslatot. Eeichard t. barátom előadása oly világos, tiszta és meggyőző volt, hogy szinte minden egyes részében hozzájárulhatok. A mit ő a javaslatban kifogásolt, az szerintem oly meggyőző volt első hallásra is, hogy azt hiszem, nem hamarkodom el az Ítéletet, ha azt mondom, hogy mindenben egyet lehet vele érteni. Nehezebb az állásfoglalás magával a javaslattal szemben, mert ennek egész hátterét kellene ismerni és megvallom, a javaslat szerkesztésének történetére nézve egészen tájékozatlan vagyok. Engedjék meg tehát, hogy csak egy-két megjegyzésre szorítkozzam, a mely inkább így az előadás meghallgatása alatt jutott eszembe és a melyet nem tartok elég fontosnak arra, hogy egy külön készült előadás tárgyává tegyem, de azért mégis talán elég figyelemreméltó arra, hogy egy pár perezre igénybe vegyem az önök szives figyelmét. Előrebocsátom, hogy mindig némi idegenkedéssel, hogy ne mondjam: idegeskedéssel fogadom, hogyha vagyoni kérdésekben, tehát a magánjogi territóriumba tartozó kérdésekben értesülök egy olyan törvényjavaslatról, a mely büntető fegyverekkel dolgozik. A büntető ágyuk nem valók a magánjogi verebekre és ott, a hol néha egy pár forintnyi károsodásról van szó, az ügyletek elbírálását és annak magánjogi következményeit elsősorban a büntető judicatura kezébe tenni, veszedelmesnek és lehetőleg kerülendőnek tartom. Ami a büntető bírónak psychologiájához tartozik, az tapasztalásom szerint első sorban egy bizonyos negativum. 98
