Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 36. kötet (277-283. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 36. (Budapest, 1908)
Lengyel Aurél: A Magyar Jogászegylet Büntetőjogi Bizottságának tanácskozásai a büntető-novella tárgyában. IV. füzet [279., 1907]
különösen a többszörös minősítés esetén az öt évig terjedhető börtön nem fog kellő erélyű megtorlásra módot nyújtani. Érthető a hév, melylyel a Javaslat a hivatásos tolvajok ellen síkra száll. Túlzást látok mindazáltal, mikor a Btk. 338. §-a esetében a Javaslat tíz évig terjedhető fegyházbüntetést szab ki, ha már az előző büntetéseket is bűntett miatt szabták ki s az újabb cselekmény más körülményeknél fogva is bűntett. Riasztóan súlyos a tíz évig terjedhető fegyházbüntetés is, melyet a Javaslat minden üzletszerű tolvajra előír. Az első határozmányt azért tartom aggályosnak, mert a Btk. szerint minimális érték ellopása is bűntettet képezhet, még pedig oly lopás is, mely másutt egyátalán nem is kriminalitás (Btk. 336. §. 8. pontja!) s mert a 338. §. tényállása arra való tekintet nélkül íenforog, hogy az első lopás elkövetése vagy az arra szabott büntetés kitöltése óta mennyi idő telt el, ha ugyan a második lopást (illetőleg az arra kiszabott büntetést) az elbírálás alatt álló cselekmény tíz éven belül követte. Korlátként ezt a rendelkezést vinném be a Javaslat 44. §-ának 2. pontjába, hogy csak a fegyházzal büntetendő újabb lopás az, mely a tíz éves büntetési tétel alá kerül. A Btk. 338. §-ának ugyanilyként módosított tényállását vinném a Javaslat 44. §-ának 3. pontjába is s az üzletszerű tolvajlást csak akkor állítanám a tíz évig terjedhető fegyházbüntetés szankciója alá, ha a tolvaj lopás stb. bűntette miatt két ízben már meg volt büntetve, de utolsó büntetésének kiállásától az újabb lopás elkövetéséig tíz év még el nem telt. Tudom, hogy a doktrína követelményeivel, mely szerint az üzletszerűség megállapításához sem deliktumtöbb- ség, sem előzetes megbüntetés nem szükséges, ellenkezésben állok: tudatosan kerestem azonban az oly ismérveket, melyekből az egyrészt az ismétlési szándékban, másrészt a nyerekedő célzatban rejlő fokozottabb társadalmi veszélyesség ellenőrizhetően felösmerhető. A kihágásokról szóló törvény 126. §-a szerint: a ki négy korona értéket felül nem haladó élelmi vagy élvezeti :J9 80
