Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 36. kötet (277-283. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 36. (Budapest, 1908)
Lengyel Aurél: A Magyar Jogászegylet Büntetőjogi Bizottságának tanácskozásai a büntető-novella tárgyában. IV. füzet [279., 1907]
‘27 rében való helyét közelebbről körül nem írja. A Btk. 20. és következő §-aiban foglalt megállapításoknak itt nem részletezhető számos igen fontos kihatása van. Megfelelő törvényi intézkedés hiányában még az sem lesz eldönthető, hogy mily büntetendő cselekményt — vájjon nevezetesen bűntettet, vétséget, vagy kihágást ■— képez-e p. o. az a lopás, melyet a biró dorgálással talált büntetendőnek. Annak az útbaigazításnak pedig, melyet a Javaslat a 19. §-ban a birónak arra nézve ad, hogy mily siílyú büntetendő cselekményekre alkalmazandó a dorgálás, alig lehet gyakorlati jelentőséget tulajdonítani. (Akkor van kizárva a dorgálás alkalmazása, «ha a cselekmény súlyához mérten egy hónapot meghaladó fogházbüntetés lenne megállapítható».) Az elkövetett bűncselekmény súlyát egyidejűleg fog- házbüntetéses és erkölcsi büntetéses léptékkel mérni nem lehet. Ha a törvény — mint azt a Javaslat kontemplálja — feljogosítja a birót, hogy p. o. a lopás vétségét öt évig terjedhető fogházzal vagy dorgálással büntesse, akkor a biró a fiatalkorúnak egyénisége, értelmi és erkölcsi fejlettségének foka, életviszonyai s az eset egyéb körülményei szerint — in concreto — eldöntheti, hogy melyik büntetésnem s ha az — mint a fogház — osztékony, mily mértékben veendő alkalmazásba? S ha a biró úgy ítéli, hogy a kérdéses törvényszegés könnyelmű csíny, pajkos meggondolatlanság avagy pillanatnyi eltévelyedés szülötte, ezt honorálhatja azzal, hogy a fogházbüntetés helyett a dorgálást alkalmazza. De ezzel kizárta már, hogy a törvényszegésnek fogházbüntetésbeli sequivalensét meghatározhassa. Ha a Javaslat épen nem akarja köttetlenül hagyni a birót a dorgálással büntethető esetek kiválasztásánál, úgy az abstrakt büntetési nemek és tételek felé kell figyelmét irányoznia. 3. A Javaslat felhatalmazza a bíróságot, hogy a terheltet Ítélet hozatala nélkül, megfelelő figyelmeztetés után, egy évi próbaidőre szigorú szabályokhoz kötött felügyelet mellett feltételesen szabadlábon hagyja; ha a terhelt a próbaidő alatt büntetendő cselekményt követ el, iszákos, erkölcstelen vagy csavargó életmódot folytat vagy a felügyeleti szabályokat megszegi, a bíróság őt javító nevelésre vagy fogházbün77
