Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 36. kötet (277-283. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 36. (Budapest, 1908)
Kiss Géza: A pozitív szerződésszegések a német polgári törvénykönyv és a tervezet alapján [277., 1907]
6 ményei ilyen szerződésszegések esetére nemcsak a közönséges kártérítési igényt kívánják meg, hanem ezen túlmenő jogokat is szükségessé tesznek. Kifejezést ad ennek maga a B. G. B. is, midőn a fent említett és szabályozott két esetre nézve a hitelezőnek hármas alternativ jogosultságot adott, tudniillik: a) kártérítési igényt; b) részleges kártérítési igényt részleges teljesítéssel kapcsolatban és végül c) visszalépési jogot. Ez utóbbi jogosultságok gyakorlati fontossága különösen szukczessziv szállítási szerződések esetében tűnik ki; pl. azzal a molnárral szemben, a ki nap-nap után, következetesen hibás lisztet szállít, a közönséges kártérítési igény nem fog eredményre vezetni; a hitelezőn, ki a hibás szolgáltatás következtében maga sem tud másokkal szemben elvállalt kötelezettségeinek eleget tenni, nem segítettünk azzal, hogy minden egyes részletteljesítésre nézve külön-külön kell a rendelkezésére bocsátott védelmi eszközzel élnie. Az ő érdekének hathatós védelme azt követeli, hogy őt már az első hibás részletteljesítés, mint pozitív szerződésszegés, a visszalépésre jogosítsa föl. A törvény tételes rendelkezéseinek szószerinti értelmezése természetesen nem vezethetett erre az óhajtott eredményre és ennek megfelelően a jogos hitelezői érdek nem egy esetben védetlenül maradt. A törvény hézagában nyugodtan meghúzódó molnár természetesen némi sarcasmussal és megelégedéssel mondhatta el, hogy: «vannak még bírák Berlinben», hogy azonban hitelezője mint adhatott kifejezést a német igazságszolgáltatás feletti véleményének, azt itt aligha reprodukálhatnám. A törvény szövegének szószerinti alkalmazása tehát ke- resztülvihetetlennek tűnt föl. Most már theoria és praxis legfőbb kötelességének tartotta a hitelező jogos igényének kielégítését lehetővé tenni. így keletkeztek azután a különböző megoldási kisérletek, a melyek két csoportba oszthatók: míg Staub és követői abból indultak ki, hogy ez a megoldás csupán közvetett úton, e
