Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 36. kötet (277-283. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 36. (Budapest, 1908)
Lengyel Aurél: A Magyar Jogászegylet Büntetőjogi Bizottságának tanácskozásai a büntető-novella tárgyában. IV. füzet [279., 1907]
A magyar büntetőkodexneb előkészítése körüli munkálatok, a bizottsági tárgyalások s parlamenti tanácskozások időrendi- leg egybeestek a természettudományok jegyében fogant annak a mozgalomnak a kitörésével, mely első radikálizmusában nem kevesebbet, mint a büntetőjog akkoron fennáJlott egész rendszerének rombahullását követelte. Mikor pedig a kódex életbelépett, akkorra már hozzánk is elérkeztek e mozgalomnak hullámai, melynek átalakító s alkotó eszméi a kriminá- litás elleni céltudatosabb állami és társadalmi küzdelem megszervezésére irányultak. És a törvény szerzője nemcsak koncepciója szerkezeti fogyatkozásainak kiderülését és ostromát érte meg, de látnia kellett, hogy a szaktudománynak ősi dogmái és megdönthetetleneknek hitt alaptételei indultak poriadásnak. Ugyan nálunk is, miként mindenütt, sokat engedtek utóbb a revolucionisták követeléseikből s a romboló fölforgatás helyett később az evolúció jelszavát írták zászlajukra; viszont, kik a kódex alapelveinek és rendelkezéseinek érinthetetlenségét sokáig oly fanatikusan védelmezték, utóbb nem zárkóztak el oly végletesen a tapasztalatok értékelése s az idők szavának gondos figyelembevétele elől. Mégis, büntetési rendszerünknek kölcsönös engedékenységből fakadt legmérsékeltebb szellemű reformja sem tudott eddig megvalósulásra jutni, sőt elmulasztottuk e három évtizedes nem egyszer izzóhevű gondolatharc egyetlen szikrájának értékesítését is. Mi több: azon valóban szerény méretű módosítványok érdekében, melyek az individual-ethikai rendszer kristályait s kövületeit távolról sem érintenék, hiába döngette nagy apparátussal negyedszázadon át a törvényhozás kapuit a l* 53
