Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 36. kötet (277-283. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 36. (Budapest, 1908)
Fazekas Oszkár: Sürgős iparjogvédelmi reformok [278., 1907]
17 az ország minden részéből beérkezzenek a határozatok és felülvizsgáltassanak az érdekelt tényezők által törvényességük szempontjából: előrelátható, hogy minden törvénytsértő határozat amúgy is a jogegység érdekében alkalmazott perorvoslat alakjában feljut a curiához. Abból pedig, hogy a sérelmes határozatok elleni perorvoslat nem a jogegység érdekében, hanem semmiségi panasz alakjában jutna fel a curiához, a mi a tehertöbbletet illeti, — hátrány nem származnék a euriára nézve, ellenben óriási előny származnék a felekre nézve, a mennyiben ugyanaz a perorvoslat, a mely semmiségi panasz formájában még a felek érdekére kihatással bírhat, az a jogsérelem reparálásának mellőzésével intéztet- nék el a jogegység érdekében alkalmazott perorvoslat formája mellett. A mi azt a kettős korlátozást illeti, a melyre előbb czé- loztam, ez abban áll, hogy az 556. §. szerint kihágás és csupán pénzbüntetéssel büntetendő vétség esetén egyáltalán nincs helye semmiségi panasznak ; a többi járásbirósági büntetendő cselekményeknél van ugyan helye, de csak a védelem érdekében és csak az elitéit vagy a házastársa, vagy védője élhet semmiségi panaszszal. Yan azután egy harmadik korlátozás is, t. i. a semmiségi ok jogalapja. Tüzetesen meg van jelölve, hogy csak anyagi semmiségi ok és pedig a 386. §. 1. pontja a) és b) bekezdése alapján van helye semmiségi panasznak. Ezen harmadik korlátozást is el kell ejteni egyszerűen azért, mert a judicatura még ezen a téren egyáltalában nem kristályosodott ki. A contrario tesz szolgálatot itten azon indokolás, a melyet javaslatának támogatására a miniszter igen találóan hoz fel arra nézve, hogy a kir. táblához tehető át most már a semmiségi panasz elintézése. Az indokolás szerint a curia által eddig kifejtett nagymérvű gyakorlat amúgy is teljesen tájékoztat az ügyek ezen csoportjában; ám a curia alig jutott eddig ahhoz, hogy nyilatkozzék védjegy és szabadalombitorlási kérdésekben ; legfeljebb 1901 előtt nyilatkozhatott, de keveset tudok ilyen esetet. Egynéhányra, legfeljebb tízre mehet az érdemleges esetek száma. De 1901 óta a curia vagy bármiféle felső bíróság egyáltalán nem jött »bba a helyzetbe, hogy nyilatkoz278 2 37
