Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 36. kötet (277-283. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 36. (Budapest, 1908)

Kiss Géza: A pozitív szerződésszegések a német polgári törvénykönyv és a tervezet alapján [277., 1907]

9 könyvelő helytelen mérleget készített, akkor a helyes mérleg felállítása lehetetlenné vált. (Goldmann, Lilienthal.) Egy másik rabulisztikus okoskodás (Schöller) szerint az adós kötelezettségében szükségképen benne rejlik az a (mellék) kötelezettség is, hogy mindentől tartózkodnia kell, a mi a szerződés czélját veszélyezteti. Ha tehát az adós hibásan tel­jesített, ezt a most említett kötelezettségét tette lehetet­lenné. Abbanhagyási kötelezettség megsértése a szolgáltatást minden esetben vagy lehetetlenné teszi, vagy pedig késedel­met von maga után. Eltekintve ettől az utóbbi tételtől, a melynek helyes­ségét a német jogtudomány ma már egyértelműleg elismeri* és a mely ehhez képest a vitás kérdés keretét lényegesen megszorította, a szóban forgó felfogásnak a hibás szolgál­tatásra vonatkozó tanítása helytelen. Az imént ismertetett, fölötte mesterkélt konstrukcziót a tudományos kritika méltán utasította vissza (Staub, Lehmann). Hiszen lehetnek és van­nak is esetek, a hol a pozitív szerződésszegés egyszersmint oly mozzanatként jelentkezik, a mely a szolgáltatás lehetet­lenségét vonja maga után, ámde ezek épen csak egyes ese­tek. Már pedig nem arról van szó, hogy többé-kevésbbé erőltetett konstrukcziók által sikerül-e egyes eseteket meg­oldani, hanem arról, hogy minden egyes eset, tehát az egész kérdés megfelelő elbírálásban részesüljön. Ugyanígy áll a dolog a késedelemmel is. A hibás szol­gáltatást számos esetben lehet késedelemnek minősíteni. Mindez azonban a törvény hézagának csupán terjedelmére vonatkozik, magát a hézagot nem vitathatja el. Mert mi történjék pl. akkor, ha egyfelől a hitelező a hibás részlet­teljesítést elfogadja, tehát késedelem nem forog fenn, más­felől az első i észlet hibás voltából az eset körülményeinél fogva a többi részlet helyes teljesítésének lehetetlenségére még nem lehet következtetni ? Vagy miként bíráljuk el azt * Sok más helyett 1. legújabban Kohler, Lehrbuch des bürg. Eechts, II. к. 1. r. 1906., 40., 88., 253—255. о., Oertmann, Kommentar (Schuldverh.), 2. kiad. 1906. 168. о. 9

Next

/
Thumbnails
Contents