Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)

Baumgarten Izidor: Ünnepi beszéd a büntetőtörvénykönyv huszonötéves fennállása alkalmából [251., 1905]

12 Az ellentállóképesség mérlegelése lehetővé teszi továbbá a bűntettesek különböző osztályainak csoportosítását. A ki a bűnösség felismerésének képességétől teszi függővé a cselek­mény beszámítását nem különböztethet meg teljes és korlátolt beszámíthatóság között. Az ember vagy tudja, mi tilos vagy nem. Fokozatok ebben a tekintetben nem képzelhetők. De már az ellentálló képesség szempontjából gyenge és erős, rendes és rendetlen között ép úgy lehet és ennélfogva kell is meg­különböztetni mint az ellentálló képesség fennforgása és hiánya között. Ezenkívül a gyakorlati élet gondos megfigyelése jártassá tett bennünket a psychologia es psychiatria között fekvő terü­leten. Az intellectus birodalmában a teljes szellemi épség és az elmebetegség között a psychikai abnormális állapotok egész nagy sorozata nyúlik el, melyeknek közös jellemvonása, hogy a beszámítást nem zárják ki és a bűn csíráinak különösen termékeny talajt biztosítanak. Ki nem tudná végül, hogy az iszákos ember alkoholikus állapota ép oly kevéssé tekinthető az öntudat helyes hiányának, mint felhőtlen tisztaságának ?! A bűntettesek helyes osztályozása az akarat és az intellectus rendellenessége szempontjából elutasíthatlanná teszi azt a követelményt, hogy a törvényhozó ne szorítkozzék a fiatal- és teljes korúak, a siketnémák és teljes érzékűek közötti meg­különböztetésre. Ne elégedjék meg a büntetés kimérésének óriási horderejű kérdésében academicus kijelentésekkel a bű­nösség foka és a büntetés súlya közötti arányra vonatkozólag, hanem tartsa szem előtt azt az igazságot, hogy egy biró, ki helyesen individualizál, feltételez egy törvényhozót, ki helye­sen csoportosít. A büntetés kimérésének nehéz feladata elé nem szabad többé a bírót minden útbaigazítás nélkül állítani. A kor­látlan bírói mérlegelést ebben a tekintetben, már figyelemmel az igazságszolgáltatás egyöntetűségére, bizonyos fokig megkell szorítanunk és ha a büntetést fegyvernek akarjuk használni a vádlott elhelyezése nem képezi tárgyát» arra utasította a bíróságokat, hogy a jövőben, ha a bűnvádi eljárást a vádlott ellen annak elmebeteg­sége miatt beszüntetnék és az elmebeteget a közbiztonságra veszé­lyesnek találnák, annak átvétele végett a legközelebbi közigazgatási illetőleg közbiztonsági közeget haladéktalanul keressék meg. 84

Next

/
Thumbnails
Contents