Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)

Baumgarten Izidor: Ünnepi beszéd a büntetőtörvénykönyv huszonötéves fennállása alkalmából [251., 1905]

8 heteivé teszi, mint a régi uzsoratörvény és melynek alapján az egyetemi tanárt, ki felcsigázza egy sürgős operáczió árát, ép úgy meg lehet büntetni, mint a primadonnát, ki túlságos áldo­zatoktól teszi függővé közreműködését egy előre hirdetett elő­adásban. Világos, hogy hasonló törvények, ha nem is kizáró­lag, de kiválólag a biró belátásától és helyes közgazdasági érzékétől teszik függővé a megengedett és tilos közötti határ­vonal meghúzását és ennélfogva nem Írhatják körül oly vilá­gosan és határozottan a büntetendőség feltételeit, mint az egyéni, társadalmi és állami jogállapot megoltalmazására szo­rítkozó törvényhozás. A hol az állam a gazdasági fejlődést positiv és negativ irányban befolyásolni akarja, legfeljebb a czélpontot jelölheti ki a bírónak, és minthogy a biró tévedé­seiért rendszerint a vádlottnak kell bűnhődnie, az egyéni sza­badság iránti tiszteletnek ugyanabban a mértékben kellett alá- szállania, melyben az állami beavatkozás elve tért hódított. Akárhogy vélekedjék valaki az uzsoratörvény szigorításá­nak vagy kiterjesztésének szükségszerűsége iránt — helye­selheti, sürgetheti, lelkesedhetik érte — de annyit megengedni kénytelen, hogy az állam, mely e területre lép, nem bízik többé az erők szabad versenygésének áldásos eredményében és az egyén önrendelkezési jogának biztosításától nem várja a társadalom erősbödését és fejlődését. Ily államot nem lehet már azzal a szemrehányással illetni, hogy az éjjeli őr szere­pére szorítkozik. Kétségtelen továbbá, hogy a törvényhozás, mely az egyént megvédi a tapasztalatlanságából, értelmi gyön- geségéből és könnyelműségéből származó bajok ellen és oly büntetendő cselekményeket statuál, melyeknek elkövetése föl­tételezi a sértett hozzájárulását saját megkárosításához, csak az első lépést tette meg a socziális törvényhozás terén. Nem hagyhatja megtorolatlanul a hirtelen gazdagodási vágy önző kihasználását és másoknak csábítását tőzsdei speculácziókra, melyek rendes üzletköréhez nem tartoznak. Nem tűrheti sem a totalisateurt, sem a bookmakert és a magyar büntetőtör­vénykönyv megalkotásánál alig csírázó úgynevezett kizsákmá­nyolási delictumok gazdag fejezetét időnkint egy-egy szakasz- szal kell, hogy megtoldja. Úgy büntetendő cselekmények kelet­keznek és korunk, mely túlbuzgó oltalomra szoruló jogok fel­ső

Next

/
Thumbnails
Contents