Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
A büntetés kimérésének reformja. A Magyar Jogászegyletben 1905. február 4-én és 11-én tartott vita [250., 1905]
04 Kifejezést adtam ezen felfogásomnak már a múlt év áprilisában a Jogtudományi Közlönyben közzétett czikkemben, melyben a t. előadó úr javaslatával foglalkoztam. Wach pedig a Deutsche Juristen-Zeitung utolsóelőtti számában (X. évf. 2. ez.) épen azzal indokolja a laikus elem bevonásának elkerülhetlen szükségét a szakbíró mellé, mert a büntetés kimérésének alapeszméjét, az individualisativ eszméjét épen a laikus elemnek részvétele egyedül alkalmas megvalósítani. A büntető ügyekben való ítélkezés egy lelki s erkölcsi át- értést kíván, «ein seelisches und sittliches Begreifen» «in dem Sinne eines menschlichen Fühlens und Urtheilens, des gerechten Abwägens von Schuld und Strafe.» Azt mondja: «Die Schuld ist auch als Rechtschuld kein blutleerer Formalbegriff gleich ihrem Correlat: der Strafe.» Sem a bűn, sem annak ellensúlya, a büntetés, nem vérnélküli elvont formálfogalmak. Kapcsolatban tehát ezzel s megszívlelve a t. előadó úr által arra vonatkozólag előadottakat is, hogy az esküdtszéki eljárásban a bűnösség és a a büntetés kérdésének elválasztása a gyakorlatban a legnagyobb dissonancziákra vezet s oka annak is, hogy az esküdtek az aránytalan súlyos büntetés kimérésétől való félelmükben sokszor felmentenek, a hol talán büntetést is helyénvalónak találnának, — valóban figyelemre s megszivlelésre méltó idea, hogy nem volna-e czélszerű az esküdteknek épen a büntetés kimérésénél befolyást engedni. Szerény nézetem szerint ez talán jobb ellenszer volna az ellen is, a mit a t. előadó úr egész eszmemenetének úgyszólván alapjául vesz, hogy t. i. a bírák legnagyobb része szeret gyorsan s különös megerőltetés nélküt végezni, de egyik sem akar felületesnek látszani s ezert az esetek oly nagy részében tisztán gépies munkát végez s rutinszerű sablonos eljáráshoz szokik* Mert ha ezen feltevés helyes tapasztalatokon alapszik, akkor épen a fix büntetési tétel ellen hozható fel alapos aggály* Lásd harmadik előadás 31. és 67. lapok végén. 64