Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
A büntetés kimérésének reformja. A Magyar Jogászegyletben 1905. február 4-én és 11-én tartott vita [250., 1905]
Hatásaiban bizonyára nem. Ismerjük dr. Földes statistikáját, hogy az emberi élet elleni bűntények nem szaporodnak, de csökkennek. Tudjuk azt, hogy a visszaesés gondolata a fegyházban meleg talaját találja, a megtorlás reactiót szül az elitéit lelkében, állam és vádlott kölcsönösen letörlesztették tartozásukat, míg a felmentett vádlott egy erkölcsi obligóval megy a társadalomba, mely az előbbit kilöki és uj bűntényre sarkalja, az utóbbiba, úgy a hogy beletörődik. Azt hiszem, az esküdtszék által felmentett vádlottak vissza- esési statisztikája nekünk, és nem azoknak fog igazat adni, kik a megtorlásban csak a boszu édes érzését látják, de annak keserű befolyását az emberi kedélyre nem akarják észrevenni. És meg kell barátkoznunk azzal is, hogy az esküdt verdiktjeiben nem a jelen viszonyok fotográfusa, hanem bele festi abba a jövő alakulás képeit is, nem csak azt ítéli meg, ami van, hanem azt is, aminek lennie kellene. Erkölcsi felfogást kever bele a jog fogalmaiba, és ha megtudnék állapítani azt a hasznot, melyet ezzel okoz, azon kárral, mely az elrettentési elv félretételével előidéz, azt hisszük, a a mérleg az esküdtszék javára határozottan activ lenne. Forradalmak ezek a verdiktek a jog formalismusa ellen, melyet, ha megrázkódtatják is a megszokottság épületét, előbbre viszik az erkölcsi felfogást és elrettentőleg hatnak azokra, kik a formalis jog lelkiismeretlen kihasználásával, áldozatukat a legborzalmasabb cselekménybe kergetik. Levonom a végconclusiót. A magyar biró lelkét nem szabad és nem lehet megnyomorítani, hogy beszoríthassuk a judicatura egyformaságának chinai papucsába. A bírói mérlegelést nem megszorítani, de tágítani kell, és a jövő feladata az esküdtszéki intézménynek nem eltörlése vagy megszorítása, hanem kiterjesztése. A jövőbe nézünk, midőn szemünk ott pihen a dicsőséges múlton. A 43-iki javaslat korszakalkotó minden izében, magyar alkotását a gyakorlati életbe kell átvinni. A Bakony erdőiben nem lángolnak többé a futó betyárok őrtüzei, melyek miatt állítólag szükséges volt a német büntetőjog eszméit hozzánk átültetni. 43 43
